A soknyelvű Európai Unióban a nyelvismeret fontos követelmény a tisztviselők számára, ezért is kell a jelölteknek második nyelvükön letenniük a jfelvételi vizsgát. Azaz egy francia jelölt jelentkezhet angolul vagy németül, egy angol jelölt viszont angolul nem töltheti ki a pozícióhoz szükséges felvételi tesztet.

Nagy-Britannia lakosai – mivel az angollal kiválóan megértetik magukat mindenhol – köztudottan rosszabbul és kevesebb idegen nyelvet ismernek, mint más uniós országok plgárai. Ezért az uniós tisztviselői állásokra is rosszabb esélyekkel pályáznak a fent ismertetett felvételi rendszer miatt. Az évek folyamán ez oda vezetett, hogy Nagy-Britannia alulreprezentált lett a legtöbb uniós hivatalban és bizottságban.

A szigetország vezetői most felemelték a hangjukat emiatt az egyensúly-eltolódás miatt – erről számol be a PR-inside tudósítása. A helyzet ráadásul folyamatosan romlott 2004 óta, mióta a szigetországban megszüntették a kötelező idegen nyelvi érettségizést. Mára egészen addig fajult a helyzet, hogy az alapszintű uniós tisztviselők közül mindössze 1,8 százalék brit, holott a szigetország az EU lakosainak 12 százalékát teszi ki.

Úgy néz ki azonban, hogy a brit kormány sikeresen lobbizott az EU-nál, mert jövő évtől kezdve bárki, így a britek is letehetik angolul a jelentkezéshez szükséges vizsgákat.

A francia kormány tiltakozik az új határozat ellen. Hosszú távon Nagy-Britannia is az ország nyelvoktatásának újbóli megerősítésében látja a megoldást, aminek leromlásáért az előző Munkás Párt által irányított kormányt okolja az új brit vezetés.