A sör már az emberi írásbeliség legkorábbi dokumentumaiban is felbukkan. Azzal kapcsolatban is vannak adataink, hogy a nők már évezredekkel ezelőtt komoly szerepet vállaltak a sörfőzésben.

A sumer mitológiában női istenségek triásza vigyáz a sörre és annak erjesztésére: Ninkaszi, Szirisz és Sziduri. A Ninkaszi-himnuszból megismerhetjük a sumer sörfőzés módját; Sziduri a Gilgames-eposzban „csapláros-asszonyként” jelenik meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Évezredeken át a sört házi fogyasztásra főzték, távolról sem ipari mennyiségben – ily módon a sörfőzés, mint a háztartás vezetésével kapcsolatos tevékenység, a nők feladata volt úgyszólván világszerte. Luther felségéről, a korábban egyébként apáca Katharina von Boráról is tudjuk, hogy sörfőzdét vezetett; Shakespeare A két veronai nemes című darabjából pedig kiderül, hogy a korabeli nők attribútumai közt a mosás, varrás, fejés stb. tudománya mellett a sörfőzés is nélkülözhetetlen ismeretként szerepel.

A kolostori sörfőzéssel, majd a nagyipari sörfőzdékkel a nők aktív résztvevőként apránként kiszorulnak a sörfőzésből és általában a sör világából – így vált az férfias dologgá.

Sörkészítő egyiptomi fafigurák
(Forrás: Wikimedia Commons / E. Michael Smith Chiefio / GNU-FDL 1.2)

A svéd példa

Napjainkban a világ sörfogyasztásának alig ötödét jelentik a női fogyasztók – erre a piaci lehetőségre olyan nagy cégek is ráharaptak, mint a Molson Coors és a Carlsberg. Elő is álltak úgynevezett „rózsaszín sörökkel”: a marketingesek ezeket a potenciális női fogyasztóknak szántak. Ezek könnyed, enyhe sörök voltak, melyekről úgy vélték alkotóik: a nők imádni fogják. A kudarc azonban teljes volt. Ebből is okulva más cégek más stratégiát követnek.

Piál a föld – sörfogyasztás világszerte
(Forrás: Wikimedia Commons / cflm / GNU-FDL 1.2)

Mivel távolról sem minden nő akar „rózsaszín sört” inni, a nők és a sör viszonyát illető előítéleteket megelégelve egy csapat svéd nő megalapította a FemAle nevű facebook-csoportot. A csak nőkből álló csoport hamarosan elő is állt egy palackozott, We Can Do It elnevezésű sörrel, mely már a BeerAdvocate és a RateBeer hatalmas adatbázissal dolgozó oldalain is felbukkant – utóbbin már értékelést is kapott. (A sör elnevezése amúgy szimbolikus: utalás egy második világháborús amerikai propagandaplakátra.)

We Can Do It! – A második világháborús propagandaplakátot több női és a szexizmus elleni küzdelembe beszálló sör is felhasználta reklámfogásként
(Forrás: stonebrewing.com)

A csoportot egy Elin Carlsson nevű hölgy nő alapította, aki egyébként civilben a göteborgi Volvo-gyárban festi a gyártósorról legördülő autókat. Mivel az általános tapasztalat az volt, hogy a nők sör helyett inkább egy pohár bort választanak, a FemAle egyik jelszava a sör népszerűsítése során: „Hozd anyád, nővéred, barátnőd, nagynénid és nagymamád – így többet tudhatunk meg a sörről!”

A FemAle célkitűzése az volt, hogy olyan sört dobjanak piacra, melyet nők főznek, ugyanakkor nők és férfiak is szívesen isznak. A FemAle további reményei és szándékai szerint a nagyipari sörtermelés ismét helyet enged a lokális és egyéni igényeknek, ezzel változik a nők, a sör és sörgyártás viszonya is – ez pedig részben az évezredekkel korábbi hagyományos sörkultúrához való visszatérést is jelenthetné.

Brazília és a sörök

Brazíliában (de az amerikai kontinensen vagy akár azon kívül máshol is) Svédországhoz képest egészen más problémákkal küzdenek a (sörkedvelő) nők. Itt a nőknek nem abból lett elegük, hogy megmondják nekik, milyen sört igyanak, vagy hogy a sört férfiak készítik, hanem abból, hogy a nők a sör reklámarcaiként, sőt, hiányos öltözékű reklámtesteiként szolgálnak csupán – célcsoportként szinte egyáltalán nem.

A 65/10 elnevezés onnan jön, hogy a brazil nők 65%-a nem érzi, hogy a reklámok neki szólnának, ugyanakkor a brazil reklámok megálmodóinak alig 10%-a nő.

A 65/10 nevű facebook-csoport olyan közösség, mely a Beauvoir Brewing nevű brazil sörfőzde Cerveja Feminista (Feminista Sör) nevű sörét is reklámozza – azzal a bevallott céllal, hogy változtasson a hagyományos brazil reklámfogásokon.

Brazíliában ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a sörreklámok elengedhetetlen kelléke a lenge öltözetű női test. Az internet tanúsága szerint a Brazíliában oly népszerű sörök, mint Devassa (melynek Paris Hiltonnal forgatott promóját a hatóságok be is tiltották), Proibida, Brahma, Skol, Antarctica, Glacial, Colônia, Krill vagy Schin – és a sörsort még folytathatnánk – a nőket (ill. a női testet) csupán illusztrációként, tárgyiasult formában használja fel a reklámban.

A Cerveja Feminista (melyet nők és férfiak együtt főznek nőknek és férfiaknak) reklámjában ezért csak betűk és szimbólumok szerepelnek.

Források

A cerveja, a mulher, a publicidade e as gostosas

A coisificação da mulher em anúncios publicitários de cerveja

Beer in the Ancient World

Beer, Women, and History

Brewers Desperately Want Women To Drink More Beer – And They’ve Learned That Pink Beer Isn’t The Answer

Gilgames – Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Európa, Budapest, 1974

Molson Coors axes female-friendly beer Animée

Revolution brewing as Sweden’s first beer made by women goes on sale

The Hymn to Ninkasi, Goddess of Beer

This New Feminist Beer Is Waging A Battle Against Sexism In Advertising

William Shakespeare: A két veronai nemes

Women and Beer: A Pocket History