Korábban már olvashattunk a Dávid-csillag és az ötágú vörös csillag történetéről. Utóbbi kapcsán közismert, hogy számos használata mellett egy világhírű sörgyár is használja szimbólumaként. Talán az sem meglepő, hogy a hatágú csillagnak is van kapcsolata a sörrel, mely kapcsolat valahol Frankföldön és Felső-Pfalzban született, ahol a hatágú csillagot úgy nevezték: Brauerstern.

Brauerstern Bambergben, a Schlenkerla üzemegysége előtt
(Forrás: Wikimedia Commons / Mattes)

Sörcégér, Bierzeiger

Hosszú évezredeken át a sörfőzés olyan tevékenységnek számított, melyet a házimunka részeként jobbára nők végeztek: a sör otthoni fogyasztásra készült. Az idők múlásával és az átutazók számának megnövekedésével párhuzamosan egyesek rájöttek, hogy a megfőzött sört el is lehet adni az utazóknak. A szomjas vándorok jobb tájékoztatása és a remélt haszon reményében a tavernák, fogadók és sörkimérések így hamarosan különböző, a kapuk fölé kitett jelzésekkel, cégérekkel igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. E jelzésekre azonban nem csupán az utazók, hanem a korabeli (adó)hatóságok is felfigyeltek: ami szempontunkból különösen érdekes, hogy a sörkimérés jogát hamarosan kötelezően előírt módon kitett jelzésekkel, cégérekkel kellett jelezni a külvilág felé.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Egy 14. század elejéről származó regensburgi bírói határozat még az egyházat is kötelezi úgynevezett Bierzeiger (vagy korabeli szóhasználattal Bierzeigl, ’sörmutató, sörjelzés’) kitételére azon üzemegységek ajtaja felett, ahol a sörfőzés mellett sörkimérés is zajlik. A történelemből többféle Bierzeiger ismert: ezek közül egy volt a hatágú csillag, a hexagramma.

Hertel sörfőző alkotás közben, a hatágú csillag jegyében – 1425 körül
(Forrás: Wikimedia Commons)

A hatágú csillag használata a sörkimérések zeigereként, cégéreként, jelzéseként a mai Bajorország részét képző, a Csehországgal határos Oberpfalz (Felső-Pfalz) és Frankföld területén a középkortól napjainkig kimutathatóan jelen van: ez az úgynevezett Brauerstern ’sörfőző-csillag’ vagy más néven Bierstern ’sörcsillag’. De hogyan vált a hexagramma e vidéken a sörkimérések jelévé?

Mágikus főzet, oltalmazó jel

Az egyik kézenfekvő magyarázat az, hogy a hatágú csillag az alkímiából került át a dél-német sörfőzdékhez és sörkimérésekhez. Az elmélet szerint a sörfőző az alkimistához hasonlóan egyfajta „varázslatot” végez: míg az alkimista közönséges fémekből aranyat csinál, a sörfőző a vízből sört. Ilyen értelemben a két egyenlő szárú háromszögből álló hexagramma a sörfőzők esetében is hasonlóan mágikus jelentéssel bírt. Az ellenvetés ezzel szemben az, hogy míg az aranycsinálás és az alkímia a beavatottak okkult, nem mindenki számára ismert tudománya volt, a sörkészítés minden családban gyakorolt, egyáltalán nem misztikus, hanem nagyon is hétköznapi tevékenységként létezett.

Egy középkori nürnbergi sörfőző sírja, rajta a Brauerstern
(Forrás: Wikimedia Commons / Janericloebe / GNU-FDL 1.2)

Ehhez képest egy másik lehetséges magyarázat az, hogy mivel a sör készítése során a tűz használata elengedhetetlen, a sörfőzés már régről veszélyes üzemnek minősült. A sörfőzőknek sok más, a tűzzel „játszó”, a tűzzel foglalkozó mesterséghez hasonlóan gyakorta szembe kellett nézniük a tűzvész rémével – a sörfőzők a mágikus védelem jeléül pedig Bajorország e vidékein éppen a hexagrammát választották a tűz ellen. Nem a sörfőzők voltak ugyanakkor az egyetlen olyan grémium, mely a Német-római Birodalom területén a hexagrammát tekintették oltalmazó jelnek a tűzvészek megelőzésére: a jelzést pl. a kéményseprők is használták. A szakmai csoportosulások mellett – talán éppen hasonló okokból, oltalmazó jelként – a hexagrammát a prágai zsidók is használták már a 14. század közepétől.

Lipcse, Thüringer Hof – 1949
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsche Fotothek‎, Roger & Renate Rössing / CC BY-SA 3.0)

Az bizonyos, hogy Frankföld és Felső-Pfalz vidékeiről az idők során a hexagrammát más német területeken működő sörfőzők is elkezdték használni – ahogy az sem meglepő, hogy később az óceánon túlra is eljutott a szimbólum. További érdekesség, hogy nem csupán a hexagramma, hanem a Bierzeiger (Bierzeigl) elnevezés is tovább él Észak-Bajorországban (és azon kívül). Az ottani dialektusban Bierzoigl elnevezésből származó Zoigl névvel jelölték azokat a söröket, melyeket az egyes településeken élők közös, a település egészét megillető jog alapján főztek. A Zoiglbier jellegében az úgynevezett Kellerbierre (’pincesör’-re) hasonlít.

Néhány üveg Zoiglbier Felső-Pfalzból
(Forrás: Wikimedia Commons / Richard Huber / CC BY-SA 3.0)

Ahogy a Brauerstern, úgy a későbbiek során a Zoigl(bier) elnevezés is elterjedt más német (és nem német) területekre.

Jó csillagzat alatt (Genießen unter einem guten Stern): az 1643-as alapítású Würzburger Hofbräu jelmondatában is utal a (hatágú) csillagra
(Forrás: Wikiemedia Commons / Christian "VisualBeo" Horvat)

Úgy tűnik, az ősi oltalmazó szimbólum, a hexagramma sikerrel óvta meg a frankföldi és felső-pfalzi sörfőzőket, hogy hagyományaikat és söreiket napjainkig átörökíthessék.

Források

A Heineken története

German Beer Institute

Inside Schlenkerla

Matthias Trum: Historical depictions, guild signs and symbols of the brewing and malting handcraft

Sixpoint Brewery

Welcome to Zoigl!

Würzburger Hofbräu: Tradition under a lucky star

Zoigl, a estrela da Alquimia Cervejeira