A modern orvostudományban egyre nagyobb szerepet kapnak a magatartási, viselkedési tényezők. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgetünk dr. Stauder Adrienne-nel, a SE Magatartástudományi Intézetének docensével, a Selye János Magyar Magatartástudományi Társaság elnökével.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

 dr. Stauder Adrienne: Az ok rendkívül egyszerű és kézenfekvő: világviszonylatban egyre nagyobb kockázati tényezőt jelentenek a viselkedészavarok, a nem megfelelő viselkedési minták, a helytelen életmód, a káros szenvedélyek, szokások a betegségek kialakulásában, és a hagyományos orvoslás nem tud ezekre választ találni. Vagyis egyre inkább elfogadott orvosszakmai körökben, hogy a holisztikus egészségszemléletet képviselő magatartástudomány a szomatikus orvoslással együtt keresse a megoldásokat azokra a pszichés, társadalmi tényezőkre és környezeti hatásokra, melyek jelentős szerepet játszanak a nagy, népegészségügyi jelentőséggel bíró betegségek kialakulásában és lefolyásában. A kor krónikus betegségei, a szív- és érrendszeri problémák, a daganatok, a cukorbetegség és egyéb, népbetegségnek számító kórok  magatartástudományi vonatkozásai ma már világszerte foglalkoztatják a gyógyító szakembereket. Ezek a betegségek már Afrikában és Ázsiában is vezető halálokokként szerepelnek. A magatartástudomány – igen örvendetes módon – mára bekerült az orvosegyetemek tananyagába, a fiatal orvosok tehát már megismerik szerteágazó lehetőségeit, amelyek alkalmasak a test és lélek együttes szemléletére és gyógyítására. Azt viszont már nem mondhatjuk el, hogy az emberi magatartást pozitívan befolyásoló módszerek beépültek az egészségügyi rendszerbe.

MTI: Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők és módszerek széles skálán mozognak. Melyek a legfontosabbak?

SA: Az egyszerű gyakorlatoktól, az egyénileg is megtanulható és végezhető relaxációs és stresszoldó technikáktól a csoportos foglalkozásokon át, egészen az internetes programokig valóban sokféle lehetőséget kínál a magatartásterápia. A hazánkban most először ülésező világkongresszus több érdekes nemzetközi, bizonyított vizsgálati eredményről számolt be, és útravalót is adott a jövő számára. Talán legfontosabb, hogy a magatartási problémáknál mindig az egyén vizsgálata a fontos. Mindenkinél másként nyilvánulnak meg a viselkedési zavarok, és más a kulcs, más a motiváció is a gyógyításhoz, a kedvező változás eléréséhez.

Stressz
(Forrás: Wikimedia Commons / Bhernandez / CC BY 2.0)

MTI: A stresszkezelés egyik központi témaként szerepelt, nem véletlenül, hiszen a munkahelyi, mindennapi fizikai, és lelki terhek folyamatos stresszben nyilvánulnak meg, és ez az állapot bizonyíthatóan előbb-utóbb fizikai és mentális kórokhoz vezet.

SA: A többféle stresszkezelési módszer között szerepel az általunk sikeresen alkalmazott – az Egyesült Államokban kidolgozott – magyar viszonyokra is érvényes Wiliams Életkészségek Program, amelyet már több mint 2500-an sajátítottak el, és a konfliktuskezeléstől a kapcsolatépítésen át a kommunikációig sok mindenre alkalmas. Egyre nagyobb szerepet kap a gyógyító közösségek szerepe és a még gyerekcipőben járó, de nagy érdeklődésre számot tartó betegoktatás, mivel az egészségügyi személyzet nem rendelkezik elegendő idővel, a betegekkel történő egyéni, folyamatos foglalkozásra. A jövőben a digitális technikának egyre nagyobb szerep jut az egészség szempontjából káros magatartási formák megváltoztatásában. A távgyógyítás, a konzultáció, a csoportokkal történő kapcsolattartás, oktatóprogramok, tájékoztatás, önszűrés, öndiagnózis lehetősége mind benne van ebben a fejlődő rendszerben. A viselkedéstámogató szoftverek segítségével a páciens igényei és szükségletei szerinti megoldások dolgozhatók ki, és az internetalapú pszichoterápiák is könnyebben célba érhetnek. Ezen az úton az okostelefonokban rejlő lehetőségek is adottak. A konferencián be is mutattak olyan emberi testre rögzített jeladókat, melyek folyamatosan érzékelik az egyén stresszértékeit, és azonnal üzeneteket küldenek az érintettnek, ha káros mértékű stressz éri a szervezetet.

MTI: A perspektíva adott, sikeres kísérletek, bizonyított eredmények fémjelzik az eltelt időszakot. Akkor tehát a globális kihívásokra mi lehet a válasz? Milyen stratégiai cél elérése hozza közelebb a magatartástudományt a teljes embert vizsgáló és gyógyító tevékenységhez?

SA: A legfőbb feladat a meglévő, és terjedő megváltozott szemlélet minél szélesebb körű gyakorlati érvényesítése. Az ismeretek terjesztése szakmai, és laikus körökben egyaránt, hogy értő együttműködésben épülhessen be a napi gyógyító munkába mindaz, amit a magatartástudomány képvisel. És még valami: a felelősség egyéni, azt nem lehet áthárítani. Mindenki maga felelős döntéseiért, melyeket egészsége érdekében hoz. Mi abban tudunk segíteni a pácienseknek, hogy ezek a döntések a lehető legjobbak legyenek, önismeret fejlesztéssel, önbizalom-erősítéssel, érthető és értékelhető motivációkkal.

A világ magatartás-tudósait összegyűjtő nemzetközi társaság, a Society of Behavioral Medicine a 2014 és 2016 közötti időszakra dr. Stauder Adrienne-t választotta az elnöki pozícióra. Ez is egyfajta elismeréseként értékelhető a magyarországi magatartástudomány eredményeinek.