Idén több ponton is változott az érettségi szabályozása. Változik többek között a nem magyar rendszerű érettségi bizonyítványok elismertetésének folyamata is. Mostantól ugyanis a külföldi rendszerű érettségik magyar közép- vagy emelt szintűként való elismerését az Oktatási Hivatal (OH) egyedileg és saját hatáskörben bírálja el; a főszabály azonban az, hogy ezeket középszintű vizsgáknak lehet csak elismerni. Ez elsősorban a Nemzetközi Érettségit (International Baccalaureate; IB) tevő diákoknak nagy érvágás, ugyanis ők így egy igen komoly bizonyítvánnyal a zsebükben sem biztos, hogy bekerülhetnek azokra a magyar egyetemi képzésekre, ahol emelt szintű érettségit várnak el. Az új szabályozást – elsősorban a Nemzetközi Érettségivel kapcsolatban – éles (és túlzó) kritika érte. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy valóban méltánytalan-e az új elbírálási rendszer, és hogy valóban hátrányba kerülnek-e azok a diákok, akik a Nemzetközi Érettségit választják a magyar emelt szintű vizsgák helyett.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mi az új szabály?

A felvi.hu oldalon megjelent, február közepén – tehát a jelentkezési határidő lejárta előtt nem sokkal – frissített információk szerint az új szabályozás szerint alapvetően középszintű érettséginek felel meg egy „külföldi rendszerben” megszerzett érettségi bizonyítvány. Az elismertetés elbírálása azonban egyedi.

A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű érettségi vizsgák eredménye alapján az Oktatási Hivatal egyedileg, saját hatáskörben dönt arról, hogy az abban szereplő vizsgatárgyak megfeleltethetők-e az adott szakra előírt érettségi vizsgatárgyaknak.

A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű érettségi vizsgák szintjét az Oktatási Hivatal főszabályként középszintű érettségi vizsgának fogadja el.

A tájékoztató utolsó mondata vonatkoztatható a Magyarországon Nemzetközi Érettségit tevő diákokra. Ők eddig a „diplomájukért” emelt szintű érettségit kaptak, így nem jelentett problémát az, hogy valamely hazai, emelt szintű érettségi váró felsőoktatási intézmény képzésére bekerüljenek. Így – ahogy a felháborodók fogalmaznak – kiszorulnak a magyarországi egyetemekről éppen a legjobb diákok... A Facebookon is terjedő felháborodott üzenet szerint a következő a helyzet:

Nem tudom hallottatok-e róla, hogy Magyarországon 20 év óta először, a nemzetközi érettségit nem fogadják el emelt szintű érettséginek. Még angol nyelvből sem!! Mindezt az emelt szintű érettségire való jelentkezési határidő lejárta előtt egy nappal közölték az érintett diákokkal (Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnázium negyedéves diákjai). Mivel a magyar érettségi egyidőben zajlik a nemzetközi érettségivel, lehetetlen mindkettőt letenni. Tehát a diákok, akik abban a tudatban készültek az érettségire, hogy a magyar egyetemek mellett külföldre is jelentkezhetnek, mivel a nemzetközi érettségit Európán kívül is, a világ több mint 120 országában elfogadják egyetemi felvételinek, gyakorlatilag külföldre száműzetnek. Erre nem lehet indokot találni, azonkívül, hogy minden értelmes embert próbálnak erőszakkal kiűzni ebből az országból.

Száműzetnek...
(Forrás: Wikimedia Commons / Edvard Petersen (1841-1911))

A változtatás utolsó pillanatban való bejelentése valóban méltánytalan az idén érettségizőkkel szemben. Az azonban már merő túlzás, hogy „20 év óta először a nemzetközi érettségit nem fogadják el emelt szintű érettséginek”; 20 év óta ugyanis nincs kétszintű érettségi Magyarországon; a kétszintű rendszer 2005 óta működik, előtte egységes érettségik voltak, és külön kellett felvételizni az adott felsőoktatási intézmény/intézmények belső vizsgáján. Az már furcsább az oktatáspolitikai döntéshozók részéről, hogy míg olyan egyetemek, mint az Oxford, a Harvard, a Humboldt és a Sorbonne elfogadják az IB-t, addig Magyarországon nem felel meg ez a vizsga egy emelt szintű érettséginek. Lássuk, mi állhat ennek a hátterében!

Mi az a Nemzetközi Érettségi?

A Nemzetközi Érettségi (IB) vizsgát több mint száz országban fogadják el az egyetemek világszerte. Magyarországon négy intézményben folyik az erre a vizsgára felkészítő képzés: a Karinthy Frigyes Kéttannyelvű Gimnáziumban, az Amerikai Nemzetközi Iskolában, a Brit Nemzetközi Iskolában és a SEK-ben. A vizsga komplexen ad számot a jelöltek tudásáról és képességeiről. A vizsgarendszer kialakításának a célja az volt, hogy a nemzetközi oktatás kiterjesztésével és a nemzeti oktatási rendszerekkel való együttműködéssel a fiatalok mobilitását elősegítse. Magyarország esete jelen pillanatban azt jelzi, hogy hogyan nem sikerül a nemzeti oktatási rendszerrel összhangban működnie az IB-nek...

Az IB nem könnyű vizsga: összesen hat tantárgycsoportból kell vizsgát tenni; ezek közül legalább hármat, de legfeljebb négyet emelt szinten kell teljesíteni. Ezen kívül esszét kell írni (4000 szó terjedelemben egy önálló kutatásról), részt kell venni egy úgynevezett tudáselméleti képzésen, valamint 150 óra tanórán kívüli kreatív, sport- vagy szociális tevékenységet is kell végezni. A vizsga értékelése egy hétjegyű skálán történik: a nagyon gyengétől a kiváló osztályzatig. Ahhoz, hogy valaki megkapja a nemzetközi érettségi diplomáját, az összesen elérhető 45 pontból legalább 24-et kell elérnie. A 45 pontot pedig a szaktárgyi vizsgákból (6 * 7 = 42 pont) és az esszékből (3 pont) lehet összeszedni.

A hat szaktárgycsoport a következőképpen épül fel: vizsgázni kell anyanyelvből (Magyarországon magyar nyelv és irodalomból) és idegen nyelvből (angolból, németből, spanyolból vagy franciából). Ezen kívül vizsgát kell tenni humán tárgyakból, amelyek közé a történelem, a közgazdaságtan, a gazdaságföldrajz, a pszichológia és a filozófia tartozik; reál tárgyakból, amelyek közé a fizika, a biológia és a kémia tartozik; matematikából és számítástechnikából; és hatodikként művészetekből és egy szabadon választott tárgyból.

Összességében nem túlzunk, ha kimondjuk, hogy ez a vizsgarendszer komolyabbnak és átfogóbbnak tűnik a magyar kétszintű érettségi rendszerénél. Utóbbiban ugyanis négy kötelező tárgy van: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv; ezeken kívül pedig még egy választott tárgyból kell vizsgázni. Mindegyik vizsgát teheti a jelölt közép- vagy emelt szinten. Az összehasonlításból azonban világos az is, hogy igen nehezen egyeztethető össze egymással a kétféle mérési mód...

Nemzetközi kapcsolatok
(Forrás: Wikimedia Commons / Glion Institute of Higher Education / CC BY 2.0)

Miért csak középszintű?

A fenti rosszindulatú magyarázatot („Erre nem lehet indokot találni, azonkívül, hogy minden értelmes embert próbálnak erőszakkal kiűzni ebből az országból.”) nem tartjuk túl valószínűnek. Miért akarna bárki is elűzni magasan kvalifikált diákokat Magyarországról? Az sem valószínű, hogy az IB-t a magyar oktatáspolitikusok ne tartanák elég komolynak. A döntés hátterében sokkal inkább tartalmi indokokat sejthetünk. Arról lehet szó, hogy az IB szaktárgyi követelményei és a magyar emelt szintű érettségik szaktárgyi követelményei nem fedik kellőképpen egymást.

Tudjuk, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem arról szól, hogy lehet „könnyebb”, „gagyibb” és „nehezebb”, „komolyabb” érettségit tenni. Persze a középszintű érettségi bizonyos szempontból könnyebb, mint az emelt, de nagyon nehéz őket összemérni, ugyanis nem ugyanazon a skálán mérnek! Míg a középszinten elsősorban a képességek a döntőek, addig emelt szinten ugyanazok a képességek elegendőek, csak éppen rengeteg lexikális ismeret is szükséges a sikeres vizsgához. Azaz a középszintű érettségi pont annyival könnyebb, amennyivel kevesebb adatot, lexikális ismeretet kell hozzá tudni...

Az IB tartalmát részletesen e helyütt nem elemeztük, de valószínűnek tartjuk, hogy az oktatásirányítás azért döntött a középszinttel való megfelelés mellett, mert inkább képesség-, és nem ismeretközpontú vizsgáról van szó. Ha pedig valóban így van, akkor az egyfelől érthető indok, másfelől azonban cseppet sem vigasztaló, ugyanis az egész magyar közoktatási rendszer maradiságáról és válságáról árulkodik.

További olvasnivaló

Az érettségi pontok számításáról

A Nemzetközi Érettségiről (IB)