Kovács Zsuzsa, az intézmény közönségkapcsolati vezetője felidézte: a Skanzenben nemcsak a 19. század végi – 20. század eleji Magyarország népi építészetét és életmódját mutatják be, hanem sok témát és családtörténetet is.

„A húsvét alkalmat ad arra, hogy fókuszba kerüljenek azok a nemzetiségek, vallási csoportok, melyeknek épülete vagy története van a múzeumban.” 

Húsvéti programok az esztergomi Skanzenben
(Forrás: www.skanzen.hu)

Az ünnepi hétvégén többek között a magyarországi német kisebbség gazdag szokásvilágával, a görög katolikusok hagyományaival vagy szlovák ételekkel lehet megismerkedni. A Skanzen hidasi lakóházában egykor német család lakott, a hétvégén ehhez kapcsolódva a kútdíszítés szokását mutatják be.

„A gyönyörű kutat ezen a hétvégén virággal borítják, megidézve a Németországban ma is közkedvelt, sokszor turistalátványossággá váló tradíciót.”     

A szlovák húsvéti ételekről is szó esik majd: a történelmi Magyarországról, Nemesradnótról ide került, egykoron szlovák család otthonául szolgáló lakóházban szlovák húsvéti ételeket mutatnak be, és recepteket is mellékelnek hozzájuk.     

Az MTI-hírben említett vendekről, no és arról, hogy ki és miért (nem) tartotta a vendeket szlovénoknak, arról cikkünkben olvashat bővebben. 

Közelebb kerülhetnek a látogatók a nyugat-magyarországi szlovénekhez, a vendekhez is. Ez alkalommal a gasztronómiájukból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

„Konyhájuk erősen kötődött a hajdinához, amit leginkább kása formájában készítették, de ma is szívesen használják például kolbászba tölteléknek. A gombaételek is főszerepet kaptak, hiszen az Őrség Magyarország egyik legcsapadékosabb területe” – magyarázta Kovács Zsuzsa.     

A valamikor horvát család által lakott undi épületben a rozmaringra irányul a figyelem: „A horvát szokásokban fontos szerepe volt a rozmaringnak mint díszítő növénynek, a hétvégén egyebek mellett rozmaringkoszorút készítenek.”     

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A görög katolikus tradíciók közül a pászka és a húsvéti pászkaszentelés hagyománya kerül a középpontba: „A görög katolikus pászka különleges recept alapján készült kelt tészta, szimbolikus étel, a kalácsot madarakkal és virággal díszítették.” A Skanzen görög katolikus templomában kiállítás is segíti a tájékozódást – tette hozzá a múzeum munkatársa.     

A mádi kereskedőházban a szédervacsora hagyományát mutatják be a szédertál szimbolikus jelentőségű ételeivel. Kovács Zsuzsa felidézte azt is, hogy az ünnep nem valláshoz kapcsolódó legerősebb jelképe a húsvéti nyúl.

„A szokás szintén Németországból terjedt el, akárcsak a karácsonyfa, és a 19. század óta már a tradíció része.” Hozzátette: vasárnap és hétfőn „nyúlpontok” várják a látogatókat, melyeket a programfüzet segítségével lehet végigjárni, és aki igazolja a sétát, annak kis csokitojás a jutalma.

A Skanzen részletes húsvéti progamja