-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Két jelentős nyugatos íróról elnevezett utcát is átneveznek kerületi önkormányzatok.
„A fővárosi közgyűlés döntésének értelmében a XVI. kerületi Gelléri Andor Endre utca és a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány is átnevezésre kerül. Az ELTE-BTK két intézete a döntés, és a magyar kultúra emlékezetéből való kikerülés ellen egy különleges rendezvénnyel készül december 14-én” – számol be a Litera irodalmi hírportál.
Tersánszky Józsi Jenő 1888-ban született a ma Romániához tartozó Nagybányán. Önkéntesként harcolt az első világháborúban, de később Viszontlátásra, drága címen háborúellenes regényt írt, ez hozta meg számára az irodalmi sikert. 1922-rtől a Nyugat munkatársa. Regényeket, novellákat, színdarabokat írt. 1944-ben bujkáló zsidóknak hamis igazolványokat szerzett. 1952-ben felkérték, hogy írjon a Rákosi születésnapjára megjelenő kötetbe; ő A nadrágtartógyáros címen küldött egy művet – ezt gúnynak értékelték, és nem került bele a kötetbe. Élete során négyszer kapott Baumgarten-díjat, egyszer Kossuth-díjat. 1969-ben hunyt el.
Gelléri Andor Endre 1906. március 30-án született Budapesten. 1924-től jelentek meg írásai Az Estben, később a Nyugatban is. 1933-ban első kötetéért Baumgarten-díjat kapott. 1941-től többször behívták munkaszolgálatra. 1944-ben a németek elhurcolták, koncentrációs táborba került. A felszabadulást még megélte, de egy amerikai kórházban meghalt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete és Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete az egyetem épületén belül felavatja a két író arcképét, hogy emlékezetük ne merüljön feledésbe. Az avatáson részt vesz Esterházy Péter, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Kocsis Gergely, Réz Pál és Takács Zsuzsa is. Az avatást
Schein Gábor moderelásával pódiumbeszélgetés követi, ezen
Cziglényi Boglárka, Gács Anna, Gintli Tibor, György Péter és Poros András vesz részt.
Időpont:2012. december 14. péntek 15:00
Helyszín: ELTE BTK, 1088 Múzeum körút 6-8., 34-es terem.
Források, ajánlott olvasmányok
Tersánszky Józsi Jenő életrajza és digitalizált művei
Nyáry Krisztián: Tersánszkyval a hegyen
Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai