A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az egyedülálló kutatások, amelyeket Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei végeznek. A kutatócsoport friss publikációját a rangos eLife folyóirat 2016. január 26-án közölte.

A mutáció helye

Az eukarióta (azaz a sejtmaggal rendelkező) sejtek működéséhez szükséges egyfajta belső egyensúly (homeosztázis) fenntartása, melyet a felépítő és lebontó folyamatok együttesen biztosítanak. Az egyik legfontosabb lebontó folyamat az autofágia: ennek révén a sejtek a nélkülözhető, gyakran károsodott saját alkotóikat az – egyebek mellett – erre specializálódott sejtszervecskékben, a lizoszómákban lebontják.

Ez a szemét-eltakarító és újrahasznosító útvonal nagyon fontos az állatok életében: ismert, hogy az autofágia hibája a gyümölcslégynél és egérnél is az idegsejtek pusztulását, mozgási rendellenességeket és lerövidült élethosszt okoz. A modellállatokon végzett kísérletek alapján feltételezték, hogy az autofágia megfelelő működése az emberi egészség fenntartásához is nagyon fontos, azonban ezt eddig közvetlen adatokkal még nem sikerült igazolni.

Juhász Gábor és kollégái – Jipa András, Kárpáti Manuéla, Takáts Szabolcs – legújabb közleményükben közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak az autofágia emberekben játszott jelentőségére.

A Michigani Egyetemen és az isztambuli Boğaziçi Egyetemen dolgozó kutatópartnerek egy öröklődő mutációt vizsgáltak, amely fejlődési és mozgási rendellenességeket, valamint értelmi fogyatékosságot okoz. Az ilyen típusú betegségek a rokonházasságok miatt gyakoribbak a zártabb közösségekben, a kutatók ezért egy törökországi családot vizsgáltak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A tudósok két érintett testvérgyermek genetikai állományában egy olyan DNS mutációt azonosított, melynek eredményeképpen az autofágia egy kulcsfehérjéjében, az Atg5-ben egy aprócska elváltozás történik: egyetlen aminosav egy másikra cserélődik. A csere hatására az idegsejtekben sérül az autofág lebontás, a kóros fehérjék és sejtorganellumok felhalmozódása megzavarja az érintett sejtek működését.

Juhász Gábor és kollégái bizonyították, hogy ugyanez a mutáns génváltozat gyümölcslégy esetén is autofágiahibát és mozgási rendellenességet okoz, a lebontás hibája pedig mutáns élesztősejtekben is kimutatható. Az eredmények kiválóan illusztrálják, hogy orvosgenetikusok, teljes-genomszekvenálási technikákkal, gyümölcslegyekkel és élesztővel foglalkozó kutatók, valamint szerkezeti biokémikusok együttműködése révén megérthetővé válhat egy ilyen komplex, sokféle tünettel járó betegség kialakulása.

A csoport kutatásait a nonprofit, jótékonysági szervezet, a Wellcome Trust támogatja.