Az iskolások szövegértési képességeit felmérő, az érettségi-felvételihez hasonló teszt a jövőben nem fog ritkán használatos, „homályos” szavakat tartalmazni. A tesztekkel foglalkozó Collage Board (kb. Felsőoktatási Tanács) döntéséről a The New York Times számolt be. Míg a korábbi szókincstesztek inkább ritkán használatos szavakra kérdeztek rá, addig az új tesztek inkább a gyakran, különböző szövegkörnyezetekben más-más jelentésben megjelenő szavak jelentésére kíváncsiak. 

A teszt más részei is annak tükrében változnak, hogy elsősorban nem a diákok meglevő lexikális ismereteire, hanem elemző, analitikus képességeikre kíváncsiak. A teszttel kapcsolatban még sok a  bizonytalanság, ezt bizonyítja a cikk vége is. Arra a kérdésre ugyanis, hogy milyen következményekkel jár a változás, egy szakértő így válaszolt: „Ez olyan, mint egy szövegértési tesztkérdésre adható válasz: a megadott információk alapján nem határozható meg”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nem csoda, ha rögtön megszülettek a várható új tesztkérdések paródiája is. Ezeket nem könnyű lefordítani, hiszen a benne szereplő szavak stílusárnyalata, gyakorisága ritkán esik egybe a jelentésbeli megfelelő magyar szó stílusárnyalatával és gyakoriságával. Éppen ezért az angolul tudókat arra biztatjuk, olvassák el az eredeti írást, az angolul nem vagy kevésbé tudók számára pedig néhány válogatott példával igyekszünk illusztrálni, miről is van szó.

A szövegben kihúzták azokat a szavakat, melyek a régi tesztben szerepelhettek volna, és másokkal helyettesítették őket. így például nem a kurzivált, hanem a ferde betűs szavak jelentését kell meghatározni, latin helyett fura kifejezésről esik szó, krízis vagy ügy helyett izé szerepel, nem fogalmazni kell, csak írni, és nem egy adott témáról, hanem dologról.

Az egyik kérdés az, hogy mi az a katasztrófa. A helyes válasz minden bizonnyal a rohadt nagy ciki, a helytelenek között olyan szerepel, mint a pill, ne most vagy a mizu (feltehetően arra való utalásként, hogy ezeket olyankor használják, amikor éppen nem érnek rá, mert van valami fontosabb ügy). Az identitás szó megfelelőjeként a szociális, vallásos, fizikális vagy más tulajdonságokon alapuló önkép lenne a helyes megoldás, de választható a Twitter-név, a Tumblr-fiók vagy a személyes brand is.

Forrás: Wikimedia Commons / Tammy McGary / CC BY 2.0

A szleng nem csupán a válaszokban fordul elő, rákérdeznek ezek jelentésére is:

Dani nagyapja internetes troll. A „troll” jelentése:

a) varázserővel rendelkező erdei törpe

b) olyan, aki felmegy a netre és bántó dolgokat ír csak azért, hogy bosszantsa az embereket

c) egy babaféle, amivel az oviban játszottam

d) Deutsch Tamás

A feladatok másik típusa, melyben az oda nem illő szót kiválasztani.

_________ itthon maradok.

a) egyelőre

b) eggyelőre

c) egyenlőre

d) eggyenlőre

Az alábbi feladatban az oda nem illő megszólítást kell kiválasztani:

Dávid úgy gondolta, elmegy, ezért így búcsúzott a tanárától: „Akkor viszlát ott, ___.”

a) tesó

b) öcskös

c) tanár úr

d) haver

Bár a felsorolt példák jelenlegi formájukban nyilván csak viccnek jók, mi azért a katedrán állva elgondolkoznánk azon, hogyan tudnánk felhasználni ezeket az ötleteket az oktatásban. Lehet, hogy élesen szembeállítva viccesnek tűnik, hogy a fiatalok nyelvhasználata mennyire más, mint az idősebbeké; lehet, hogy komoly probléma az, ha az új generáció nem érti a korábbiak szóhasználatát. Ugyanakkor hosszú távon az okoz kárt, ha a különböző stílusrétegeket elkülönítjük, és megszüntetjük közöttük az átjárhatóságot.

Törvényszerű az, hogy idővel a különböző rétegek összeolvadjanak. Természetesen mindegyikből ki fognak kopni kifejezések, de idővel a választékos és a szlenges kifejezések is semlegessé válhatnak. A minap a Bartók rádióban tisztán formális beszédhelyzetben (tehát nem mondjuk egy laza interjú során) egy műsorvezető, hogy egy bizonyos karmester rá van kattanva egyes zeneszerzőkre. Ami tehát ma a fiatalok furcsa nyelvhasználatának tűnik, idővel megjelenhet abban a környezetben is, ahol sokkal inkább „karót nyelt” stílusra számítanánk.

Ráadásul a változások nem teljesen megalapozatlanok. Senki nem tagadhatja ugyan, hogy a szövegértést segíti, ha valaki sok ritka szót ismer, ám sokkal fontosabb az, hogy képes legyen felismerni, hogy egy többjelentésű szó melyik jelentésében használatos egy adott környezetben. A paródiának szánt feladatok többsége nem is ezzel a kérdéssel foglalkozik, csupán a fiatalok által használt szavakat, kifejezéseket használja céltáblának.