Hangsúlyozta, hogy bár a magyar tanulók szociális helyzete alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményük mégis jobb, mint, ami várható volt. A listát egyébként Kína (Sanghaj-Kína) vezeti 556 ponttal, míg Kirgizisztán zárja 314 ponttal. Magyarország 494 pontot ért el.

A középmezőnyben foglal helyet Magyarország, a diákok teljesítménye ugyanis nem különbözik szignifikánsan az OECD-átlagtól. Az élmezőnyben található első helyével Kína, míg a dobogó második fokára Korea (539) állhatott. Harmadik helyezésével Finnország (536) követi őket a listán. Alig produkált viszont a magyarországinál magasabb értéket Észtország, Izland, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, vagy éppen az Egyesült Királyság. A lista alján foglal viszont helyet Peru, Azerbajdzsán és Kirgizisztán.

Az első PISA-felmérés eredményei 2000-ben rávilágítottak a magyar fiatalok szövegértési problémáira, a mostani eredmények pedig a magyar pedagógustársadalom szakmai felkészültségét bizonyítják - mondta el Hoffmann Rózsa a PISA-vizsgálat 2009-es eredményeit ismertető tájékoztatón. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja kapcsán az államtitkár kiemelte: a 2009-es felmérést azért is övezi nagy figyelem, mert ez az első olyan ciklus, amelyben 2000 után először, ismét a szövegértés területét vizsgálják részletesebben, így ennek a területnek a fejlődéséről tízéves áttekintést kaphatunk nemzetközi viszonylatban.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézetének vezetője a felmérés részleteit ismertette. Elmondta: a PISA-vizsgálat háromévente méri a tizenöt éves tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos képességeit, felváltva. A 2009-es felmérésben 34 OECD ország, és 31 partnerország vett részt, Magyarországról pedig mintegy kétszáz iskola 4600 7-10. évfolyamos tanulója. Csapó Benő hangsúlyozta, hogy a 2009. évi felmérés nem csak azért különleges, mert a mérési területe a szövegértés volt, de azért is, mert a PISA indulása óta először vannak részletes trendadatok egy mérési területről. A szakember egy újdonságról is beszámolt: először szerepelt a mérési területek között a digitális szövegértés, amelyben 20 ország vett részt, az eredményei pedig 2011 júniusában lesznek elérhetőek.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési és értékelési osztályának vezetője a felmérés eredményeiről számolt be. Elmondta: a magyar diákok szövegértésének átlageredménye 494 pont, vagyis a 2000-ben elért 480-hoz képest 14 pontos növekedést ért el, amivel az OECD országok között a 13-22. helyen áll Magyarország. A szövegértés részterületein belül legjobban, 501 ponttal a hozzáférés és visszakeresés területen és 497 ponttal a folyamatos szövegek olvasásában teljesítettek a magyar tanulók. Tíz év távlatában az eredmények rámutattak, hogy csökkent a leggyengébben olvasók számaránya, így csökkent a távolság a legjobban és leggyengébben olvasók között. Balázsi Ildikó beszélt arról is, hogy 2000 óta az OECD-országok tizenöt éves diákjai között csökkent az olvasási hajlandóság: 68 százalék helyett 62 olvas csak magától naponta. Ezzel szemben a magyar érték 75 százalék volt 2000-ben, és azóta sem csökkent. Továbbá Magyarországon 6,3 százalékkal növekedett azok száma, akik kedvtelésből olvasnak szépirodalmat, és kiugróan, 40 százalékkal megnőtt az újságolvasó diákok aránya. Érdekesség még, hogy 2000 óta kevésbé olvasnak változatosan az OECD diákjai, ám Magyarországon pont az ellenkezője tapasztalható: a fiatalok sokszínűbben olvastak 2009-ben, mint 2000-ben. A felmérés külön vizsgálta a fiúk és a lányok szövegértési eredményeit is: a lányok jobbak szövegértésből, mint a fiúk.

A tájékoztatón elhangzott: az OECD Párizsban, Berlinben, Brüsszelben, Madridban, Mexikóvárosban, Tokióban és Washingtonban is ismertette az eredményeket, párizsi idő szerint 11 órakor.

A PISA-felmérések során 2000-ben a szövegértés, 2003-ban a matematika, 2006-ban pedig a természettudományok területét vizsgálták.