Az IT-iparában elismert tekintélynek számító Ray Ozzie elhagyja a Microsoftot, ám a rendelkezésre álló kevés információ alapján még azok a szaklapok sem nagyon mentek bele a távozás okának firtatásába, akik gond nélkül képesek alap nélkül teóriákat felállítani.

A lelépő mérnök most segített némiképp ezen a problémán, mivel személyes blogjában közzétette „az elbocsátott szép üzenetét”, egy rövid írást, melynek időnként kevéssé diplomatikus megfogalmazásából kiolvashatóak bizonyos következtetések.

Amint arról hírt adtunk, Ozzie a cloud-alapú működés elkötelezett híve, ezt igyekezett – inkább kevesebb, mint több – sikerrel alkalmazni a Microsoftnál is. Ennek vannak látható eredményei – például a Windows Azure –, de alapvetően nem sikerült a világ egyik vezető IT-cégét ebbe az irányba eltolnia. A blogon közzétett, nyugodtan mondhatjuk, apokaliptikus vízió keményen fogalmaz: a Microsoft vagy a felhőre helyezi tevékenysége súlypontját, vagy eltűnik a süllyesztőben. (Ez a karakteres kijelentés talán arra is utalhat, hogy valójában miért kellett eljönnie: a menedzsment nem értett egyet ezzel az elképzeléssel, és így lehetetlenné vált a további közös munka.)

Ozzie az egyik legfontosabb pozíciót foglalta el a Microsoftnál, Bill Gates távozása után a szoftverfejlesztés vezetője lett, ami azt jelenti, hogy koncepcionális kérdésekben elvileg ő volt a numero uno, az az ember, aki a cég jövőjét ebből a szempontból kijelöli. Az „Új korszak eljövetele” című blogjában érezhető a sértődöttség, illetve a megbántott próféta attitűdje is világosan körvonalazódik: Ozzie dagályos, kiáltványnak szánt szövegében úgy véli, hogy le kell számolni az elmúlt két (három) évtizedben kialakult PC-szemlélettel, a jövőben csak azok a cégek lehetnek sikeresek, akik a felhőre építik modelljeiket: az eszköz helyett a szolgáltatás lesz a piac meghatározó eleme. Legerősebb érve az, hogy az internet terjedésével, olcsóbbá válásával, az olcsó, netképes mobil eszközök megjelenésével idejétmúlt a Microsoft korábban igen sikeres, elsősorban a házi számítógépre épített üzleti modellje: a jövő (és bizonyos mértékben már a jelen) igényeinek kielégítését nem a hardver extra tulajdonságai, nem az operációs rendszer speciális jellemzői szolgálják ki, hanem az, hogy az eszközökön futó egyszerű rendszerek a cloudban milyen szolgáltatásokat találnak meg.

Ozzie egyik legerősebb érvként azt hozza fel, hogy az egymásra épülő, mind több igényt kiszolgáló fejlesztések olyan bonyolult szoftvereket, szoftverrendszereket hoznak létre (ez a klasszikus Windows-séma), amelyek egy idő után kezelhetetlenek, főképp, ha van online alternatíva („Complexity sucks the life out of users, developers and IT. Complexity makes products difficult to plan, build, test and use. Complexity introduces security challenges. Complexity causes administrator frustration.” – „A bonyolultság [komplexitás] pokollá teszi a felhasználók, a fejlesztők és az IT-ipar életét. A bonyolultság miatt nehéz tervezni, létrehozni,  tesztelni és használni a termékeket. A bonyolultság következtében megnövekednek a biztonsági kockázatok. A bonyolultság növeli a rendszergazdák frusztráltságát.”).

Ozzie „pusztába kiáltott szavai” (más nézőpontból: szakmai tanácsai) nyilván egy elkötelezett mérnök hitvallását akarják kifejezni, aki szeretné az „IT-történelemben” ezt rögzíteni.