@andreabedo: De ha a címadással van baja, akkor miért engem tetszik savazni? Mert azt ugye tudjuk, hogy a címet mindig a szerkesztő adja. Az én eredeti blogbejegyzésemnek pedig nem ez volt a címe (amit tetszett is ismerni).

De inkább én sem folytatnám - kár, hogy ez így alakult, mert így aztán frankón semmire se jutottunk.

@andreabedo: Azt hiszem még egy cikket, ami nemrég jelent meg érdemes idetenni. Ismét egy "fura" című, de a témához kapcsolódó cikk. www.hwsw.hu/hirek/44638/smart-digitalis-interaktiv-tabla-oktatas-isk

@Máthé Elek: Kedves Elek,

Nem szándékoztam gorombának lenni, csak igyekeztem tényszerű lenni. Elnézést, ha megbántottam.

Egy blogon én is más stílusban írok, mint egy szakmai cikkben. Nekem elsősorban a címadással van bajom. Még mindig, s ezt továbbra is fenntartom.

Egy kolléga azt mondta, elbeszélünk egymás mellett. lehet neki van igaza. Ha megengedi nem is folytatnám.

Üdvözlettel: Bedő Andrea

Interjú Graham Stanley-vel a témáról: edition.tefl.net/guest/grahamstanley/

Graham Stanley nagy IKT-s (elnézést azoktól, akik ismerik), és nagy IWB-fan. Jókat mond, és szinte teljes egészében egyetértek vele.

@andreabedo: Tisztelt Bedő Andrea!

Eredetileg azt terveztem, hogy a hozzászólásában található finoman burkolt gorombaságokat és személyeskedéseket figyelmen kívül hagyom, és csak a tartalmi felvetésekre reagálok, de sajnos akkor a megszólítás után rögtön az elköszönés következett volna. (Ne kérje, hogy jelöljem meg, melyek voltak a sértő részek, mert megteszem, de ezzel nem jutunk előrébb, csak a sebet vakarjuk.) Én ésszel fel nem foghatom, hogy miért nem lehet inkább az együttműködésre törekedni, miért nem lehet barátságosan közeledni egy kollégához, miért kell lekicsinylően reagálni. Ettől tűnnénk nagyobb szakembernek? Ráadásul pont egy olyan írás szerzője teszi ezt, aki ugyanezeket a módszereket jogosan és pontosan kritizálta egy másik vita során, amibe éppen a stílus miatt nem kívántam annak idején beszállni - de az legalább nem egy szakmai fórum volt, ott még azt lehetett mondani, hogy istenem, hát ezek nem szakmabeliek. De már egymással is ilyen stílusban kezdünk beszélgetni? Tetszik látni, ezért nem érdemes, mert akkor a válasz is ugyanilyen stílusú lesz, és egy centivel sem vagyunk most előrébb.

@hadam: Szia Ádám,

Örülök, hogy itt is találkozunk! :) Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál; őszintén megtisztelve érzem magam. Külön megtisztelő válaszod azért is, amit a legelején írsz, hogy sok hasonló cikket olvastál, amelyekre nem válaszoltál. Úgy tekintem, hogy ezek szerint az kiderült számodra, hogy nem azt kívántam hirdetni, ami sajnos még mindig sok helyen divatos téveszme, hogy a számítógép milyen rossz. A számítógépes nyelvtanítás mellett nálam elkötelezettebb embert nem sokat találsz, mint tudod :).

Tehát szerintem lényegileg egyetértünk, még ha vannak is hangsúlybeli különbségek, és nem mindenben értünk teljesen egyet a célhoz vezető legjobb út meghatározásában.

Abban sincs vita, hogy Angliában követendő példát mutattak az IKT bevezetésében, és egyértelmű, hogy ebből bizonyíthatóan és mérhetően jó dolgok jöttek ki.

Abban a részletkérdésben nem értünk egyet, hogy az interaktív tábla ehhez mennyiben járult hozzá, illetve egészen pontosan én kizárólag csak a nyelvtanítási célú felhasználásáról írtam, mert itt érzem megkérdőjelezhetőnek az aktuális alkalmazás mikéntjét. Magam is láttam, hogy milyen remek biológia-, történelem- és zeneórákat tartottak interaktív táblával, csak angoltanárként engem ez kevéssé érint. Amiről te írsz, az a teljes angliai IKT-fejlesztési program hatékonyságvizsgálata, amely programnak egy része volt az interaktív tábla (még ha igen hangsúlyos része is), amivel nem csak hogy nincs vitám, hanem remek dolognak tartom.

Kár, hogy azt írod, a laptop vs. interaktív tábla kérdésébe nem mész bele, mert engem ez érdekelne, különös tekintettel arra, amit magad is írsz, hogy a nyelvoktatás jobban épít a nem frontális technikákra (megjegyzem, nem kevés kutatás támasztja alá, hogy ezzel más tárgyak is jól járnának). Szerintem ez az egyik legfontosabb kérdés, ezt kellene jól körüljárni.

Azt írod, hogy "Az interaktív tábla által nyújtott előnyök nem merülnek ki a "színes képek bravúros egymásra húzogatásában"", de példák helyett engem biztatsz huzamosabb kipróbálásra vagy mások megkérdezésére. Tételezzük fel, hogy ismerem mások álláspontját :), és beszéltem olyanokkal, olvastam olyanok honlapjait, akik hívei az interaktív táblának :), mégsem győztek meg. Egyelőre! De amint belinkelsz nekem néhány teachertube vagy youtube videót (vagy akár sima óravázlatot, tökmindegy), amin úgy használják kommunikatív módon nyelvtanításra az interaktív táblát, ami a tábla nélkül nem valósulhatott volna meg, vagy csak gyengébben, én fogok legjobban örülni és máris átállok, sőt, onnantól én fogom a leghangosabban hirdetni, hogy tessék megnézni, így kell ezt csinálni. Ismersz, elhiheted, nem kevés interaktív táblás anyagot láttam eddig, élőben és online egyaránt, de a fenti feltételeket eddig sajnos egyik sem elégítette ki. De nyilván nem láttam mindent, ezt nem is vitathatom.

Persze valójában biztos vagyok benne, hogy vannak ilyen anyagok (és tényleg érdekelnek!), de attól tartok, az arányokkal van a baj: ha tíz rossz példára esik egy jó, az annak a bizonyítéka, hogy az interaktív tábla túlságosan is kínálja magát a tanárcentrikus módszerek alkalmazására. Persze, képzéssel ezen lehet segíteni, illetve csak ezzel lehet. Hadd javasoljak egy (nagyon vázlatos) akciótervet ezzel kapcsolatban (szerintem neked már van egy részletesebb is):

- azonosítsuk a jó példákat

- terjesszük őket gőzerővel

Én benne lennék!

Persze, a kérdés kulcsa a "jó példák" azonosítása. Afelől semmi kétségem, hogy rengeteg nagyon jó és hatékony órát lehet látni interaktív táblával. Csak nem szabad összekeverni az okot az okozattal - ezek az órák nagy valószínűséggel akkor is nagyon jók és hatékonyak lettek volna, ha nincsen interaktív tábla, ugyanis a tanár munkája volt nagyon jó az órán, a tábla csak eszköz volt, és nem biztos, hogy érdemben hozzáadott az órához. Ezeket az órákat nem fogja tudni bármelyik tanár reprodukálni, hiába van meg az eszköz hozzá.

Olyan jó példákat kell azonosítani, ahol az interaktív táblát kommunikatívan használják, és a kooperatív módszereket mutatják be, mert ezek reprodukálhatóak.

Kedves Bedő Andrea!

Szeretném jelezni, hogy a kifogásolt anyagot véleményként, dőlt betűvel jelentettük meg, jeleztük, hogy utánközlésről van szó, a kapcsolódó linkből pedig az is kiderül, mikor született az eredeti anyag.

Az eredeti bejegyzés visszhangja meglehetősen gyér volt, viszont úgy éreztük, Máthé Elek felvetése nagyon is izgalmas. Célunk tehát az volt, hogy elindítsunk egy párbeszédet, ez - reménykedem - sikerült is.

Örömmel vettük hozzászólását, de szívesen közölnénk kifejtett válaszát, gondolatait is az eredeti felvetéssel kapcsolatban.

Üdvözlettel:

Kincse Szabolcs

Nekem elsősorban a címadással van problémám. "Nem hatékony az interaktív tábla" - más sajtótermék ezt a címet legalább ellátta volna egy kérdőjellel.

Már régen olvastam ezt a blogbejegyzést, de egy kutatás eredményeire nem lehet támaszkodni, és értékítéletet alkotni, így akkor nem szóltam hozzá, hiszen csak egy blogbejegyzés volt, valakinek a véleménye.

Azonban most utánközlésként 2010-ben egy "Népszerű-tudományos portál"-on jelenik meg ugyanaz a bejegyzés. Szerintem érdemes megvizsgálni, hogy mi történt 2004 után az elmúlt években, mielőtt egy "tudományos" portál, melynek korábbi cikkeit örömmel olvastam, egy ilyen anyagot utánközöl. Ezt Horváth Ádám elég részletesen leírta, így nem térnék ki rá.

Arra azonban igen, hogy a fenti írás nem tudományos jellegű. A "nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy lenne összefüggés" az nem jelenti, hogy az ellentétét találta meg. Simán lehet, hogy más módszerekkel még megtalálható, vagy más időtávban érdemes vizsgálni, vagy más hipotézist is érdemes megvizsgálni, mint ahogy a későbbi években ez megtörtént.

A tábla nevén nem érdemes vitatkozni, szerencsére sikerült a nemzetközi trendeknek megfelelő interaktív tábla kifejezést meghonosítani, mert az eszköz szerepe főleg az lenne, hogy az interakciókat segítse.

A cikk vége felé el is jutunk addig, hogy nem a tábla a hatékony, hanem a pedagógus lenne, az eszköz csak segíti, kiterjeszti a lehetőségeit. S ezt szerencsére már Magyarországon is sok ezer pedagógus tudja országszerte, aztán kis idő múlva a disszemináció folytán megtanulják a többiek is.

Például úgy, hogy egy régi blogbejegyzés bemásolása helyett ír egy cikket, ahol bemutatja, hogy kellene jól használni, illetve Ön hogy használja ezt az eszközt! Ebből mindenki sokat tanulhatna, s ezeknek a jó gyakorlatoknak a bemutatására nagy szükség van!

Hiszen, mint írta: "Szeretném tisztázni, hogy nem magával az eszközzel kapcsolatban vannak fenntartásaim, hanem annak jelenleg uralkodó felhasználásával."

Akkor szeretettel várjuk az újabb cikket! Ide pedig legalább utólag, ha kérhetjük, kerüljön egy kérdőjel a cím végére. ;)

Üdvözlettel:

Bedő Andrea

Kedves Elek!

Sok hasonló cikket olvastam az elmúlt években az interaktív táblákkal kapcsolatban és általában nem reagáltam rájuk, de ismerettségünk okán, engedd meg, hogy kiegészítsem írásodat.

Az általad idézett tanulmány a 2004/2005-üs tanévben készült, az interaktív táblák tömeges bevezetésének évében. A kutatás célja éppen az volt, hogy rámutasson a bevezetés és alkalmazás nehézségeire. A tanulmány rámutatott, hogy a tömeges bevezetés mellett nemhogy nem szolgálja a rendszer a tanulói teljesítmény emelését, sőt éppen ellenkezőleg, visszafogja azt.

A később készített tanulmányok, különösen a 2006-ban (a Becta megbízásából) a European Schoolnet által készített tanulmány, kimutatták az interaktív táblák szignifikáns hozzájárulását a tanulói teljesítmény növekedéséhez.

Az említett tanulmány azt is kimutatta, hogy az interaktív táblák a legnagyobb mértékű fejlesztő hatást az alulteljesítő, adott esetben részkompetencia zavaros diákoknál érték el.

A későbbi elemzések kitértek arra, hogy a 2004/5-ös tanulmány azért mutatott tanulói teljesítmény-visszaesést, mert a pedagógusok nem voltak felkészülve a rendszer használatára, továbbá, mert a tartalomkínálat kezdetleges volt. A helyzetet nehezítette, hogy az intézményekben minden tantermet felszereltek ilyen eszközökkel, méghozzá egyetlen év alatt.

A 2004/5-ös tanulmány eredményét mindenesetre a Department for Schools and Children (akkor még így hívták) nem értelmezte úgy, hogy le kellene állítani a programot, sőt. A tanulmány eredményeit figyelembe véve a pedagógusképzést és a tartalomfejlesztést tűzték zászlajukra a Curricculum Online program keretében, illetve az eLearning Credit bevezetésével.

Az eredmény: Az angliai oktatási rendszer a leginkább IKT-val ellátott (ez a saját bevallásuk szerint 3%-ot emelt a GDP-n és megőrzött számtalan munkahelyet), másrészt a nemzetközi méréseken javult az angol diákok teljesítménye.

A hazai fejlesztés - egyeztetve a BECTA-val és az LTS-del, valamint a European Schoolnettel - figyelembe vette a korábbi fejlesztések tapasztalatait és elvetette az összes tanterem felszerelésének célját, ehelyett a tantermek 40%-nak felszerelése a cél, amely a legoptimálisabb fejlesztési eredményt hozhatja. Továbbá a programmal párhuzamosan, az eszközbeszerzések értékét meghaladó összegű fejlesztés valósul meg a pedagógusok továbbképzésével, illetve számottevő tartalomfejlesztés is megvalósult.

A laptop vs. interaktív tábla összehasonlításba nem mennék bele, mert a Te álláspontod a nyelvoktatás irányából közelít, ami mindig is jobban épített a nem frontális technikák alkalmazására. Annyit azonban megjegyeznék, hogy az 1 interaktívtábla=8 laptop számítás alapvetően téves, arról nem is beszélve, hogy pedagógiai-módszertani felhasználásuk is alapvetően más célokat szolgál. Éppen ezért általában egymást kiegészítő jelleggel, együttesen használják mindkét eszköztípust.

Az interaktív tábla által nyújtott előnyök nem merülnek ki a "színes képek bravúros egymásra húzogatásában". Próbáld ki magad is huzamosabban, vagy kérdezz meg valakit, aki már használja és utána írd meg a tapasztalataidat.

Az új cikket várva, üdvözlettel: Horváth Ádám