A Történelem 9. című kötetet, a hozzá kapcsolódó digitális tananyagot és Munkafüzetet az Európai Unió támogatásával valósították meg. Kiadója, engedélyezője a magyar állam. Lehetséges, hogy a kipróbálási időszakot követően a középiskolák 9. osztályában kizárólag ezt a tankönyvet lehet majd használni.

[...]

[...] a tankönyv hemzseg a hibáktól, pontatlanságoktól, ellentmondásoktól, következetlenségektől, ugyanakkor előfordulnak benne érezhetően nem didaktikai célzatú ismétlődések is. Az egyes részanyagok nem lettek „összeérlelve”, sőt esetenként alaposan „összenézve” sem.

[...]

Egyes megfogalmazások tudománytalan következtetésre, előítéletek, hamis képzetek megerősítésére is alkalmasak lehetnek (pl. a darwini elmélet elfogadottságának lebegtetése; a történelmileg hiteles, megbízhatónak tartott tényeknek a mondákkal, legendákkal való összemosása (például hun-magyar rokonság); nem bizonyított eredetteória, illetve alátámasztott nyelvészeti álláspont közti különbség elmosása („törökös és finnugor elmélet”), a vallások leírásakor, összehasonlításakor (zsidó vallás, kereszténység, iszlám) előítéletes értelmezések lehetősége. Egy tankönyv az alkotók szándéka ellenére sem lehet nyitott ezekre az értelmezésekre.

[...]

[...] az őskorral, az ókori Kelettel és az európai és a magyar középkorral foglalkozó leckékben találtunk több, ma már korszerűtlennek tekinthető interpretációt és meggyökeresedett tévhitet is, amelyeken a történettudomány már túllépett. (Példák: a kettős honfoglalást az ezzel foglalkozó szakemberek ma nem tartják bizonyítottnak, azonban a tankönyv és a munkafüzet feladatai ettől eltérő álláspontra juttathatják az olvasót; makacs mítosz, hogy „Nagy Lajos magyar birodalma partjait három tenger mosta”- a könyv egy térképpel még erre is rálicitál: négy tengert ad a magyar birodalomnak.)

[...]

Az „egyetemes” történelemnél nem jelennek meg elég hangsúlyosan a magyar történelmi vonatkozások/utalások, illetve – a magyar történelem szempontjából is fontos – közép-európai és balkáni kapcsolódási pontok hiányosak, esetlegesek, vagy teljesen hiányoznak. Például az egyetemes történelmi részben meg sem említik a visegrádi királytalálkozót, a magyar történelemnél pedig nem derül ki egyértelműen, hogy kik találkoztak 1335-ben Visegrádon; sőt Visegrád, a térképeken a Duna másik oldalára került.

[...]

A zsidó vallásról ebből a könyvből nem derül ki az, hogy – ellentétben a korábbi, többistenhitű vallásokkal – erkölcsi parancsokat emelt be előírásai közé. Így a diák nem szerezhet tudomást a „szeresd felebarátodat”, „ne ölj”, „tiszteld szüleid” és a többi alapvető erkölcsi előírás egyikéről sem. Így erről a vallásról ebből a könyvből azt a benyomást lehet szerezni, hogy nem más, mint egy korábban emberáldozatot is elfogadó, bosszúálló Istenség követése. De az iszlám erkölcsi parancsaira, morális tartalmára is alig derül fény. (A nem keresztény világértelmezések közül a mágia pedig nem más itt, mint gonosz, ártó praktika.) Mindezzel szemben a keresztény vallásról éppen az nem derül ki, hogy Istene ugyan szerető és megbocsájtó, de tartogat egy túlvilágot is, ahol szigorú büntetést kaphatnak az emberek. E módosítások hatására a kereszténység a zsidó vallás éles ellentéteként jelenik meg, az iszlám pedig ezektől függetlenül lebeg. Ezt erősíti, hogy az Újszövetségből a tankönyv nem idézi azokat a részeket, amelyekből egyértelművé válik, hogy a kereszténység folytatója és nem eltörlője a judaizmusnak.

Az emberáldozathoz fűződő hiedelmeknek kizárólag a zsidókhoz kapcsolása, és túlhangsúlyozása, a vérvád illetve a Jézus elítélése körüli homályosság, vagy a mai hívő zsidók és a farizeusok közötti zavaros párhuzam – az alkotók szándékától függetlenül, vagy azzal épp ellentétesen – antijudaista értelmezésnek is teret adhat.

[...]

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A térképek pontatlansága, hibarengetege önmagában megkérdőjelezi a tankönyv alkalmazhatóságát. A könyv 58 térképéből (ezen belül 3 csata-rekonstrukciós rajz és egy térképvázlat) csupán 4 (!) nem hibás vagy problémás. [...]

A tankönyvi szövegben megnevezett topográfiai adatok tekintélyes része lemaradt a tematikailag és korban hozzá tartozó térképekről.

 [...]

A hibás térkép torz történelemszemléletet is közvetíthet. Egy sajátosan szelektáló térkép például azt a látszatot kelti, hogy a középkori egyetemek 15%-a Magyarországon volt, ahol néhány évtől eltekintve nem is volt universitas. (Tipikus, hogy az egyik magyar kérészéletű egyetemet még rossz városba is jelöli.)

[...]

A Szent Korona – amely kerettantervi fogalom – látszólag hangsúlyosan jelenik meg a tankönyvben, mivel több helyen szerepel a fotója. Ugyanakkor semmilyen információ nem olvasható róla; s a digitális tananyagban sem található meg a szóban forgó anyag.

[...]

A tankönyv nem ad támpontokat a tanulónak a nagy folyamatokban való eligazodáshoz. Nem tekinti feladatának az összefüggések, ok-okozati viszonyok megértetését, megelégszik az események leírásával.

[...]

Nehezíti a tankönyv alkalmazhatóságát, hogy nincsenek kellően szinkronban az egyes elemek (szöveg, térkép, képek, ábrák, kérdések stb.): sokszor ellentmond egymásnak a főszöveg és a hozzá tartozó forrás, nem válaszolhatóak meg a forráshoz kapcsolódó kérdések, vagy épp a főszöveg azonnal „lelövi” a feltett kérdést stb.

[...]

Egyes esetekben feltűnően abszurd, kontraproduktív segítség nélkül a netre küldeni a diákokat. Példák: 1) „Kinek a tanításait követi a mai zsidó vallás: Jézusét, vagy a farizeusokét?” 2) „Nézzünk utána Irán politikai berendezkedésének az interneten! Mi jellemzi az ország politikai berendezkedését?” Érdemes lenne tesztelni, mekkora eséllyel találnak a neten tanítványaink ezekre a kérdésre antiszemita, rasszista, előítéletes, gyűlölködő, stb. magyarázatokat. Az utóbbi kérdés korrekt megválaszolása számos tanárnak is kihívást jelenthet!

[...]

A digitális tananyag feladatai rendszerint csupán látszólag interaktívak, miközben kevés a ténylegesen kreatív feladat. Esetleges, miről található tananyag és feladat, s miről nincs. Különösen problémás, hogy a tankönyvi hibás ábrák és térképek „sokszorozódnak meg” a digitális tananyagban.

A digitális tananyagban hemzsegnek a feladat és funkció nélküli képek, videó anyagok. Utóbbiak egy része rendkívül alacsony színvonalú, félrevezető, tanításra alkalmatlan.

[...]

A munkafüzetben (volt?) található a magyar tankönyvtörténet egy különösen kártékony és botrányos feladata, mely a finnugor nyelvrokonság tudományos alapjait kérdőjelezi meg. Bár hírek szerint szerencsére az új papír kiadásban ez már nincs benne, az egyik neten elérhető verzióban még olvasható.

[...]

A Kísérleti Tankönyvek Történelem 9. című kötet, a hozzá kapcsolódó digitális tananyag és Munkafüzet nem segíti kellően a történelemtanulást, -tanítást, sőt, alkalmazása során számos nehézséget okozhat a diákoknak, tanároknak.

A tankönyv nem tartalmában, módszertanában, hanem a megjelenés körülményeiben, és módjában hozott alapvetően újat. A kísérleti megnevezés nem mentheti a kiforratlanságot, a hibák tömegét, az alkalmazási nehézségeket. A tankönyvet és segédleteit ezen a készültségi szinten nem lett volna szabad diákok kezébe adni; különösen elfogadhatatlan, hogy már a második tanéve ebben a formájában kényszerülnek használni az iskolák.

Elengedhetetlennek tartjuk a haladéktalan átdolgozást, a jelzett hibák mielőbbi javítását.

– olvasható a Történelemtanárok Egylete Tankönyvelemző Műhelyének a Kísérleti Tankönyvek Történelem 9. című kötetéről és a hozzá kapcsolódó munkafüzetről írt elemzésének összefoglalójában.