A Nobel-díjas fizikus, Carl Wieman vezetésével készített kutatás eredményei szerint a diákok interaktivitására épülő tanítási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos oktatással szemben. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány céljából a szakemberek két, nagyjából azonos fizikaelőadás-sorozatot követtek figyelemmel heti három órában, tizenegy héten keresztül. Az órákat több mint 250 kanadai egyetemista látogatta.

A tizenkettedik héttől kezdve az egyik osztály megmaradt a szokásos, a tanár előadására épülő oktatásnál, míg a másik osztály tagjai interaktív órákon vettek részt. Utóbbi esetében gyakorlatilag nem volt hagyományos oktatás, a diákok távirányítószerű készülékeket használhattak. Az órák rövid, kis létszámú csoportos megbeszélésekre, „klikkelős” választ igénylő feladatokra, gyakorlati bemutatókra és kérdés-válasz szekciókra épültek. A tanár azonnali visszajelzést kapott arról, hogy mit értettek meg a diákok, és mit nem.

„Ez valóban arra épül, hogy mi zajlik a diákok fejében, nem pedig az oktató személyére. Sokkal hatékonyabb tanulási folyamat” – hangsúlyozta Wieman, aki a Brit Columbia-i Egyetem és a Coloradói Egyetem tudományos oktatási programjainak vezetője, egyben a Fehér Ház tudományos és technológiai irodájának társigazgatója.
A szétválasztást megelőzően a két osztály nagyjából azonos teszteredményeket produkált. A tizenkettedik héten tanultakat visszakérdező feladatsor esetében azonban a hagyományos módszerrel oktatott diákok csak a kérdések 41, míg az interaktív oktatásban részesülők átlagosan 74 százalékára válaszoltak helyesen.

„A hagyományos osztályban elért legmagasabb eredmények jóval az interaktív osztályban produkált átlagteljesítmények alatt voltak” – mutatott rá Wieman, hozzátéve, hogy a diákok figyelme és aktivitása is sokkal magasabb volt az interaktív órákon. A szakember azt is aláhúzta, hogy a modernebb oktatási módszer nem a videojátékokon nevelkedett generációhoz, sokkal inkább az agy tanulási képességéhez való alkalmazkodásra épül.