Történelemhamisítási szándékkal vádolják Kínában azt a filmstúdiót, amely az 1943-as kairói nyilatkozatról készült, hamarosan a mozikba kerülő filmjét olyan plakátokkal kezdte reklámozni, amelyeken Mao Ce-tung néhai kommunista vezető és Sztálin is szerepel, holott nem is voltak ott az egyiptomi fővárosban. Kínában élénk vita kerekedett a plakátok láttán, a közösségi fórumokon megjelent csípős megjegyzések mellett az állami média, köztük a Global Times című lap kínai és angol nyelvű kommentárja is elveri a port a film legfinomabban is „túlbuzgónak” ítélt, „hamis propagandának” minősített beharangozáson.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az Augusztus Elseje Filmstúdió, amely a kínai hadsereg születésnapjáról kapta nevét és a hadsereg fennhatósága alá tartozik, szeptember 3-ra, a japán agresszióval szembeni ellenállás és a második világháború végének 70. évfordulójára, a kínai Győzelem napjára hirdette meg filmjének premierjét. Eddig négy plakát látott napvilágot, ezeken egyenként Sztálin, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök, az amerikai elnök Franklin Roosevelt és Mao Ce-tung látható. A közfelháborodást csak tetézte, hogy Csang Kaj-sek generalisszimuszról, a Kuomintang Párt vezetőjéről, aki Kína Köztársaságot képviselte Kairóban, „megfeledkeztek”.

Miközben a fórumokon a megjegyzések mellett mémekkel gúnyolják a plakátokat, illetve azok üzenetét, a Global Times arra figyelmezteti a film készítőit, hogy ne távolodjanak el a történelmi tényektől. Churchill, Roosevelt és Csiang Kairóban a Japánnal szembeni fellépésről állapodott meg. Sztálin, aki a kínai kommunista erőket támogatta, szándékosan nem ment Kairóba, ő néhány nappal később Teheránban találkozott Churchill-lel és Roosevelttel.

Sztálin és Mao Ce-tung egy 1950-es kínai bélyegen
(Forrás: Wikimedia Commons / 中国人民邮政, 孙传哲)

A film alkotói szerint abban, hogy Csiang szót kapott Kairóban, Mao pártjának kétségtelen érdemei vannak. Miközben a kínai média ezt nem vitatja, nem ért egyet azzal, hogy e történelemi eseményen Maónak túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak. A Global Times attól tart, hogy nem csak a plakátok, de a film maga is túlzott mértékben tolja előtérbe a néhai pártvezetőt, s ha ez így lesz, a közvéleményt ez nemcsak félrevezeti, hanem fel is fogja bosszantani.

„Miközben a Kínai Kommunista Párt fontos támasza volt az ellenállásnak, történelmileg helytelen a pártot, illetve Mao Ce-tungot meghatározó szereplőként bemutatni” – állapítja meg a Global Times, amely szerint félő, ha a rendező elkövette e hibákat, s a film politikai üzenete nem lesz összhangban a tényekkel, és szándékukkal ellentétes hatást érnek el. A poszterek e formájukban sem a történelmet, sem Maót nem tisztelik – summázta véleményét egy másik cikkben a lap filmkritikusa.