nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Müzlisdoboz újratöltve

A sok különböző ázsiai írás az egyszerű magyar ember szemében csupa érthetetlen kriksz-kraksz. Ha megértésük hosszas tanulási folyamatot is igényel, megkülönböztetésük viszonylag egyszerű. Némi gyakorlatozással az is elsajátíthatja, aki egyébként nem mozog otthonosan a nyelvek világában.

nyest.hu | 2012. augusztus 3.
|  

Nemrégiben írtunk arról, hogy hogyan azonosíthatjuk a különböző feliratok nyelvét – akkor azonban csak a közép-európai nyelvekről esett szó. Egészen másfajta nehézséget okoznak az ázsiai írások. Az ázsiai nyelvek jelentős részét nem latin betűkkel írják, sőt, egészen különböző írások terjedtek el. Ez persze rossz hír azoknak, akik ilyen nyelveket szeretnének megtanulni, de jól jöhet akkor, amikor a nyelvet szeretnénk azonosítani – ha nem is a müzlisdobozon, de egy Ázsia-boltban.

Nemrégiben egy orosz nyelvű folyamatábra kezdett terjengeni a neten. Ez egyszerűen, többé-kevésbé jól alkalmazható szempontok alapján segít megkülönböztetni a különböző írásokat. Lássuk tehát a módszert!

Csak módszeresen!
Csak módszeresen!
(Forrás: Facebook)

Az első dolog, amit el kell döntenünk, hogy hieroglifákkal van-e dolgunk. De mi az a hieroglifa? A magyar wikipédia szerint

Hieroglif írásnak nevezzük a képírásos (piktografikus), vagy képírásból kialakult logografikus írásokat, kivéve az ettől egyértelműen elkülöníthető ékírást.

Csakhogy hogyan döntjük el egy teljesen ismeretlen írásról, hogy logografikus-e, azaz hogy a jelek nem a szavak hangalakjára, hanem egyenesen a jelentésére utalnak? Attól félünk, erre nincs pontos módszer. Jó nyomon indulunk el, ha azt keressük, hogy az egyes jelek milyen gyakran ismétlődnek. Ha ugyanis betűírásról van szó,  akkor a jelek többsége többször is szerepelni fog, ha viszont logografikus írásról, akkor kevés jel fog többször is felbukkanni – legalábbis ha nem mantraszerű szövegről van szó. A szótagírás valószínűleg a kettő közötti átmeneti helyzetet fogja mutatni, de ez attól is függ, hogy milyen bonyolult a nyelv szótagszerkezete.

Azt, hogy a hieroglifa fogalmát a tanácsadó másképp értelmezi, és nem képírásnak vagy logografikus jelekre gondol, jól mutatja, hogy a hieroglif írások közül az első rögtön nem ilyen, hanem szótagírás: a koreai. Feltételezhetjük tehát, hogy egyszerűen arra gondol, hogy a jelek nem folynak egybe, de vonalvezetésük sokszínűbb és zsúfoltabb, mint a betűírásoké. A koreait arról ismerhetjük fel, hogy sok kör és ellipszis van benne:

위키백과는 전 세계 사람들이 공동으로 참여하는 위키를 이용한 웹 기반의 전세계적인 다언어 백과사전입니다. 또한 위키백과는 객관적이고 검증 가능한 자유 콘텐츠의 제공을 지원하는 프로젝트이며, 모든 사용자가 참여하여 문서를 수정하고 발전시킬 수 있습니다.

Ha nem látunk köröket és ellipsziseket, de az írásjelek szellősek, sok hely van közöttük, akkor feltehetően a japánról lesz szó:

ウィキペディアはオープンコンテントの百科事典です。方針に賛同していただけるなら、誰でも記事を編集したり新しく作成したりできます。ガイドブックを読んでから、サンドボックスで練習してみましょう。質問は利用案内でどうぞ。現在、ウィキペディア日本語版には約 817,315 本の記事があります。

Ez a megállapítás azonban csak a hiragana és a katakana nevű írásokra igaz (ezek is szótag-, és nem logografikus jelek), a harmadik írás, a kandzsi lényegében a kínai írással azonos (ránézésre legalábbis mindenképp). Ezzel el is értünk a kínai íráshoz, melyet arról ismerhetünk fel, hogy jelei sűrűek és szögletesek.

维基百科是一个内容自由、任何人都能参与、并有多种语言的百科全书协作计划。我们的目标是建立一个完整、准确和中立的百科全书。

Érdemes megfigyelni, hogy japán példaszövegünkben is könnyen azonosítható, melyek a kandzsijelek: ha a szótagjelölő jeleket törölnénk a japán szövegből, úgy tűnne, mintha kínai lenne a szöveg.

Ha úgy tűnik, hogy nem (ál)hieroglifákat látunk, akkor arra kell figyelnünk, hogy a betűk külön állnak, vagy össze vannak-e kötve. Ha össze, akkor ugye fel sem merült, hogy hieroglifákról van szó, ezen a ponton tehát nincs sok gond.

Ha az írás olyan, mintha a latin u, n, h és m betűkre emlékeztető jelekből állna, azaz szinte minden betű egy alul vagy felül nyitott hurok, időnként függőlegesen kilógó szárakkal, esetenként megduplázva, akkor az örmény írással van dolgunk:

Վիքիպեդիան ազատ բովանդակությամբ, բազմալեզու հանրագիտարանային նախագիծ է, որին հովանավորում է շահույթ չհետապնդող Վիքիմեդիա Հիմնադրամը.

Ha viszont csupa kerek kacskaringóból állnak a betűk, akkor a grúz írásra ismerünk:

ვიკიპედია რე დუდიშული, ვებ-დორსხუაფილი, კოლაბორაციული, ბრელნინამი ენციკლოპედიური პროექტი ნამუსუთ მუურე ვამოგებამი ვიკიმედიაშ ფონდი.

Ha viszont szinte minden betű szára kis karikába hajlik, akkor a thai írás áll előttünk.

วิกิพีเดีย (อังกฤษ: Wikipedia) เป็นโครงการสารานุกรมเนื้อหาเสรีหลายภาษาบนเว็บไซต์ ซึ่งได้รับการสนับสนุนจากมูลนิธิวิกิมีเดีย องค์กรไม่แสวงหาผลกำไร เนื้อหากว่า 21 ล้านบทความ (เฉพาะวิกิพีเดียภาษาอังกฤษมี เนื้อหากว่า 3.9 ล้านบทความ) เกิดขึ้นจากการร่วมเขียนของอาสาสมัครทั่วโลก ทุกคนที่สามารถเข้าถึงวิกิพีเดียสามารถร่วมแก้ไขได้แทบทุกบทความได้อย่าง เสรี โดยมีผู้เขียนประจำราว 100,000 คน จนถึงเดือนมีนาคม พ.ศ. 2555 วิกิพีเดียมี 284 รุ่นภาษา และได้กลายมาเป็นงานอ้างอิงทั่วไปที่ใหญ่ที่สุดและได้รับความนิยมมากที่สุดบนอินเทอร์เน็ต จนถูกจัดเป็นเว็บที่มีผู้เข้าชมมากที่สุดในโลกอันดับที่ 6 ตามการจัดอันดับของอเล็กซา ด้วยจำนวนผู้อ่านกว่า 365 ล้านคน มีการประเมินว่าวิกิพีเดียมีการเรียกดูหน้าถึง 2,700 ล้านครั้งต่อเดือนในสหรัฐอเมริกาประเทศเดียว

Ha viszont éppen ellenkezőleg, a betűk vonalainak egyszerűsége, díszítetlensége, tiszta vonalvezetése tűnik szembe, akkor a héber írással van dolgunk. (Természetesen a szöveg lehet jiddis nyelvű is.)

קרן ויקימדיה באנגלית: היא תאגיד ללא מטרות רווח המאוגד במדינת פלורידה שבארצות הברית לשם פיתוח והפצה של תוכן חופשי בשפות שונות, ובמטרה לאפשר לציבור הרחב לגשת בחופשיות לתוכן זה באמצעות האתרים המופעלים על ידי הקרן. װ‫יקיפּעדיע איז אַ פֿילשפּראַכיקער פּראָיעקט (לעת עתה:250 שפּראַכן) צו שאַפֿן אַ גענױע און פֿולשטענדיקע ענציקלאָפּעדיע. איר נאָמען איז אַ צוזאַמען שטעלונג פֿון צװײ װערטער: וויקי און "פּעדיע".

A különálló jelekből álló írásoktól jól elkülöníthetőek azok, ahol a jelek össze vannak kötve. Itt elsősorban arra kell figyelni, hogy hol találjuk az összekötést. Ha az összefüggő jelek felső részén fut végig egy vízszintes vonal, akkor hindi vagy bengáli szöveggel van dolgunk:

हिन्दी विकिपीडिया, विकिपीडिया का हिन्दी भाषा का संस्करण है, जिसका स्वमित्व विकिमीडिया संस्थापन के पास है। हिन्दी संस्करण जुलाई २००३ में आरम्भ किया गया था, और १२ फ़रवरी २०१२ तक इस पर १,०१,४५५+ वैध लेख और लगभग ६१,७७२+ पञ्जीकृत सदस्य हैं।

উইকিপিডিয়া হচ্ছে একটি বহুভাষিক, ওয়েবভিত্তিক, মুক্ত বিষয়বস্তুবিশিষ্ট বিশ্বকোষ প্রকল্প। ইংরেজি  উইকিপিডিয়া শব্দটি এসেছে উইকি, যার অর্থ সহায়তামূলক কাজের দ্বারা তৈরি ওয়েবসাইট এবং বিশ্বকোষ শব্দ দুটি থেকে। উইকিপিডিয়ার নিবন্ধগুলো ব্যবহারকারীকে সহায়ক তথ্যের সাথে অন্যান্য সংযোগের নির্দেশনা দেয়।

Láthatjuk, hogy azért ez a két írás is megkülönböztethető: a bengáliban jellegzetes a sok kis háromszögszerű kiszögellés, és a vízszintes vonal fölé hajló szárak nem hajolnak vissza a vonalig.

Ha a jelek alul húzódó vízszintes vonalól lógnak ki,akkor arab írásról van szó. Az arab írást azonban egy sor nyelv lejegyzésére használják, például a perzsáéra vagy az urduéra, a régiségben pedig egy sor török nyelv írására is használták.

ويكيبيديا هي مشروع موسوعة متعددة اللغات مبنية على الإنترنت حرة المحتوى. يساهم فيها أكثر من 91،000 مساهم نشط يعملون على أكثر من 22 مليون مقال في 285 لغة؛ منها 186,588 مقال باللغة العربية. ويجري آلاف الزوار من مختلف أنحاء العالم الكثير من التعديلات، وينشؤون الكثير من المقالات الجديدة يومياً.

ویکی‌پدیا (به انگلیسی:  یک دانشنامهٔ اینترنتی چندزبانه با محتویات آزاد است که با همکاری افراد داوطلب نوشته می‌شود و هر کسی که به اینترنت دسترسی داشته باشد می‌تواند مقالات آن را ویرایش کند. نام ویکی‌پدیا واژه‌ای ترکیبی است که از واژه‌های ویکی (وب‌گاه مشارکتی) و انسیکلوپدیا (دانشنامه یا دایرةالمعارف) گرفته شده‌است. هدف ویکی‌پدیا آفرینش و انتشار جهانی یک دانشنامهٔ آزاد به تمامی زبان‌های زندهٔ دنیاست.

Török felirat arab betűkkel
Török felirat arab betűkkel
(Forrás: Wikimedia Commons / Rašo / GNU-FDL 1.2)

A folyamatábra tartalmaz még néhány írást, de ezeket ritkának mondja, és nem is ad támpontokat a megkülönböztetésükre. Ezek mind indiai írások, talán így csúszhatott bele az a hiba az ábrába, hogy az urdut is ide sorolja, holott ez lényegében azonos az arab írással – laikusként legalábbis biztosan nem tudjuk megkülönböztetni az arabtól. Lássuk azért a maradékot!

Tamil:

விக்கிப்பீடியா உலகளாவிய தன்னார்வலர்களால் விடுதலை மனப்பாங்குடன் ஒருங்கிணைந்து உருவாக்கப்படும் ஒர் இணைய பன்மொழிக் கலைக்களஞ்சியத் திட்டமாகும். விக்கி என்று சொல்லும் என்சைக்லோப்பீடியா என்ற சொல்லில் வரும் பீடியா என்ற சொல்லும் சேர்த்து விக்கிப்பீடியா என்ற சொல் உருவாக்கப்பட்டது. விக்கி விரைவு என்பதைக் குறிக்கும் ஹவாய் மொழிச் சொல். விரைவாக இணையத்தில் தொகுக்க கூடிய மென்பொருள் தொழில்நுட்பத்தை இப்பொழுது விக்கி குறிக்கின்றது. பீடியா என்பது 'அறிவுக் கோர்ப்புக் காப்பகம்' எனப் பொருள் தரவல்லது. விக்கிப்பீடியா என்பது விரைவாக தொகுக்க கூடிய அறிவு அல்லது கலைக் களஞ்சியம் என்று பொருள்படுகின்றது.

Kannada (vigyázat, semmi köze Kanadához!):

ಆಧುನಿಕ ಬದುಕಿನ ಜ್ಞಾನ-ವಿಜ್ಞಾನ ಕ್ಷೇತ್ರದಲ್ಲಿನ ಅದ್ಭುತ ಅವಿಷ್ಕಾರಗಳಲ್ಲೊಂದಾದ ಮಾಹಿತಿ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಒಂದು ವಿನೂತನ ಪರಿಕಲ್ಪನೆ -ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ. ಹವಾಮಿ ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ವಿಕಿ ಎಂದರೆ ಶೀಘ್ರ ಅಥವಾ ತ್ವರಿತಗತಿ ಎಂದರ್ಥ. ಇಂಗ್ಲೀಷಿನಲ್ಲಿ ಎನ್ಸೈಕ್ಲೊಪೀಡಿಯಾ ಎಂದರೆ ವಿಶ್ವಕೋಶ ಎಂದರ್ಥ. ಇವೆರಡೂ ಶಬ್ದಗಳನ್ನು ಸಂಯೋಜಿಸಿ ವಿಕಿಪೀಡಿಯಾ ಎಂಬ ಗಣಕೀಕೃತ ವಿಶ್ವಕೋಶೀಯ ಮಾದರಿಯನ್ನು ಅಭಿವೃದ್ಧಿಗೂಳಿಸಲಾಗಿದೆ. ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಇದನ್ನು 'ತ್ವರಿತ ವಿಶ್ವಕೋಶ' ಎಂದು ಹೆಸರಿಸಬಹುದು. ಇದೂಂದು ಬಹುಭಾಷೀಯ ಹಾಗೂ ಅಂತರ್ಜಾಲ ಆಧಾರಿತ ವಿಶ್ವಕೋಶವಾಗಿದ್ದು ನಿರಂತರವಾಗಿ ಪರಿಷ್ಕರಣಗೂಳ್ಳಬಲ್ಲ ಮಾಹಿತಿ ವಿತರಣ ಸಾಧನವಾಗಿದೆ.

Telugu:

వికీపీడియా వివిధ భాషల్లో లభించే ఒక స్వేచ్చా విజ్ఞాన సర్వస్వము. దీన్ని లాభాపేక్ష రహిత సంస్థ అయిన వికీమీడియా ఫౌండేషన్ నిర్వహిస్తుంది. వికీ అనగా అనేక మంది సభ్యుల సమైక్య కృషితో సులభంగా వెబ్ సైటు ను సృష్టించగల ఒక సాంకేతిక పరిజ్ఞానం. ఎన్‌సైక్లోపీడియా అనగా సర్వ విజ్ఞాన సర్వస్వం. వికీపీడియా అనేపదం ఈ రెండు పదాల నుంచి ఉద్భవించింది. ఇది 2001లో జిమ్మీ వేల్స్, లారీ సాంగర్లచే ప్రారంభించబడింది. అప్పటి నుంచి అత్యంత వేగంగా ఎదుగుతూ, ఇంటర్నెట్ లో అతి పెద్ద వెబ్ సైట్లలో ఒకటిగా ప్రాచుర్యం పొందింది.

Gudzsarati:

વિકિપીડિયા એક મુક્ત બહુભાષીય વિશ્વજ્ઞાનકોશ બનાવવાનો પ્રકલ્પ છે. વિકિમીડિયા ફાઉન્ડેશન સંચાલિત એક નફા-રહિત પરિયોજના છે. આ જ્ઞાનકોશમાં વિશ્વની દરેક વ્યક્તિ પોતાનું યોગદાન મુક્તપણે આપી શકે છે. આ પ્રકલ્પ ૨૦૦૧માં જિમ્મી વેલ્સ અને લૅરી સેંગરએ શરૂ કર્યો હતો. આજે વિકિપીડિયાએ વિશ્વનો સૌથી મોટો જ્ઞાનસ્રોત છે.

Olvasóink megpróbálhatják szabályba foglalni, ezeket miként különböztetnék meg egymástól.

Természetesen ezzel még nem merült ki az ázsiai írások tára, arról nem is szólva, hogy például az amhara írásról sem lehet ránézésre megmondani, hogy azért nem szerepel a felsorolásban, mert nem ázsiai, hanem afrikai:

ውክፔዲያ የባለ ብዙ ቋንቋ የተሟላ ትክክለኛና ነጻ መዝገበ ዕውቀት (ኢንሳይክሎፒዲያ) ነው። ማንኛውም ስው ለውክፔዲያ መጻፍ ይችላል። ውክፔዲያ፣ ውክሚዲያ የተባለ ገብረ-ሰናይ ድርጅት ከሚያካሂዳቸው ፕሮግራሞች አንዱ ነው። ወደ 272 በሚጠጉ የተለያዩ ቋንቋዎች ፅሁፎች አሉት። ውክፔዲያ በኢንተርኔት ከሚገኙ ታዋቂ መዛግብተ ዕውቀት አንዱ ነ

A kérdést tehát messze nem tekinthetjük lezártnak, de azért remélhetőleg olvasóink is úgy érzik, hogy ezentúl magabiztosabban eligazodnak – ha nem is a müzlisdobozok, de az egzotikus szószok, instant levesek és a „kínai piac” egyéb árui között.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 arafuraferi 2012. augusztus 3. 23:00

Ezek közül a grúz a legszebb, elsősként még tudtam is grúz betűkkel írni, mikor a betűkerekítést gyakoroltuk.:-)

Na de mi van az írásképileg hozzá hasonló burmaival, amit emiatt illett volna iderakni, hiszen azzal lehet összekeverni gyakorlatlan szemnek.

A szép szögletes tibeti is megér egy misét, hisz sose tudhatjuk mikor futunk össze egy lámával.:-)

9 petic 2012. augusztus 3. 13:55

@Sigmoid: Én is a cikkíró védelmére kelnék. Mit állítunk? "Ha a szótagjelölő jeleket törölnénk a japán szövegből, úgy tűnne, mintha kínai lenne a szöveg." Azt már nem állította a szerző, hogy a maradék jelek japánul értelmes szöveget alkotnak, mint ahogy azt sem, hogy a japán szöveg úgy néz(het) ki, mint a kínai.

8 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 3. 13:27

@Sigmoid: Mi is csodálkozunk, hogy olvasók, akikről tudjuk, hogy sokat olvassák oldalunkat, még ilyen sok gyakorlás után sem tanultak meg olvasni. A cikk ugyanis nem állítja, hogy a japán és a kínai írás hasonlít egymáshoz (sőt, éppen arról szól, a kettő miként különböztethető meg egymástól), hanem azt, hogy a _kandzsi_ és a kínai írás _lényegében_ azonos – és még külön kiemeli, hogy ránézésre! (Tudniillik a cikk végig arról szól, hogy a nyelvet nem ismerők milyennek látják az írást.) Ezek után még külön ott szerepel: „ha a szótagjelölő jeleket törölnénk a japán szövegből, úgy tűnne, mintha kínai lenne a szöveg”. Tehát szó sincs arról, hogy olyasmit állítanánk, hogy a japán és a kínai szöveg ugyanúgy nézhet ki.

Kedves Sigmoid, további jó árnyékbokszolást kívánunk!

7 Sigmoid 2012. augusztus 3. 11:14

(Elgondolkodtató amúgy, ha egy ennyire közismert és közkedvelt nyelvről, mint a japán, képesek voltatok lehozni egy ekkora egetverő hülyeséget anélkül, hogy fennakadt volna egy lektoron, szerkesztőn, vagy arra járó japánul tudó emberen, akkor a többi, általam nem ismert, egzotikus nyelvről vajon hány baromság van a cikkben...)

6 Sigmoid 2012. augusztus 3. 11:11

"a harmadik írás, a kandzsi lényegében a kínai írással azonos (ránézésre legalábbis mindenképp)."

NOT!

Na azért ekkora beborulást... A japán ragozó nyelv, a kínai szeparáló. A "ragokat" mindig hiraganával írják, de a gyakori szavak közt is sok van aminek vagy nincs kandzsi formája, vagy nem használják.

A japán szöveg soha nem néz úgy ki, mint a kínai. Az idézett szellős japán szöveg a való életben általános kandzsi/kana arányt tartalmazza, a japán mindig ilyen szellős. A második meg simán kínai.

Csupa kandzsi japán szöveg nyersfordításban így hangzana: "én nagy fehér főnök, ölés nagy bivaly, nagy puska, erő!"

5 balazs_b 2012. augusztus 3. 09:27

Igazából a fenti nyelvek írásainak megkülönböztetése annyira nem is okoz nekem gondot. Viszont mivel nem ismerem a nyelveket, a khmer és a thai írás megkülönböztetése már elég nehezen megy, nem annyira egyszerű, mint beszédben, ahol a thai sokkal lágyabb: ez az íráson nem látszik. A khmer ugyan kicsit szögletesebb(nek tűnik), ha egymás mellé rakom a két írást, de a tapasztalatlan szem - amilyen az enyém is - ezt nem olyan könnyen veszi észre.

4 El Vaquero 2012. augusztus 3. 08:56

Az amhara nálam nem jelenik meg, hibás, négyszög alakú unicode karakterek jelennek meg helyette.

3 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 3. 08:24

@Földönkívüli: Földrajzilag a Kaukázus déli oldala már Ázsia. Más kérdés, hogy sok szempontból inkább Európához lehet sorolni a grúzokat és az örményeket.

2 Sultanus Constantinus 2012. augusztus 3. 08:13

Tamil: derékszögben megört egyenes vonalak és spirálok/csigavonalak kombinációja, egyes jelek felett pontokkal, a @ (at) jelre hasonlító jelekkel.

Kannada: A görög ómegához hasonló jelek több irányba fordítva, kis hurkokkal.

Telugu: Görbe vonalakból álló kis kampók és hurkok sorozata.

Gudzsaráti: A német ß betűre és a régi latin írásban az ʃ betűre hasonlító, többnyire függőleges jelek.

Amhara: Szabálytalan dőlésű, a görög kisbetűkre vagy csúnya kézírásra hasonlító írás. :)

1 Sultanus Constantinus 2012. augusztus 3. 07:55

Az örmény és a grúz írás mennyire "ázsiai"? Szerintem ezek az országok még Európában vannak (de legfeljebb Európa és Ázsia határán).

"Ha viszont éppen ellenkezőleg, a betűk vonalainak egyszerűsége, díszítetlensége, tiszta vonalvezetése tűnik szembe, akkor a héber írással van dolgunk. (Természetesen a szöveg lehet jiddis nyelvű is.)"

És ladino is (vagy bármely más, elűzött zsidók által megőrzött indoeurópai nyelvváltozaté).

Információ
X