Jóllehet az egér a legáltalánosabb kísérleti állat, egerek alapján mégsem lehet választ kapni bizonyos kérdésekre. Hogyan tanulnak meg énekelni a madarak, és milyen párhuzam vonható a „madárnyelv” és az emberi nyelv elsajátítása között? Miben különbözik a férfi és női agy? Mi haszna az új idegsejteknek egy felnőtt agyban? Az elmúlt két évtizedben az ausztrál zebrapinty volt az, aminek segítségével a tudósok megpróbálták megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Zebrapinty
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ma már ismert a zebrapinty teljes örökítő információja (vagyis genomja), emiatt ezek a kérdések gyorsabban megválaszolhatók, és jobban megfeleltethetők az emberi biológiának. A kutatók azt remélik, ezáltal jobban megérthetnek bizonyos öröklődő betegségeket. Egy örökletes beszéd-rendellenességért például a FOXP2 gén mutációja a felelős – ugyanaz a gén, ami a zebrapintyeknél a dalolás megtanulásáért felel.

Erre a bámulatos eredményre Constance Scharff, a berlini Freie Egyetem kutatójának laboratóriumában bukkantak rá, ahol bioinformatikusok és genom-szakértők is közreműködnek a kutatásban – számol be a Science Daily. Az összesen 20 nemzetközi kutatócsoport közül, ami a világon az énekesmadarak „nyelvelsajátítását” tanulmányozza, ez az egyetlen német nemzetiségű csoport.

A kutatók megállapították, hogy az énekesmadarak agya mintegy tízezer gént használ aktívan, vagyis többet, mint a teljes genom fele. Most éppen azt tanulmányozzák, ennek a tízezer génnek a működése miben tér el az idős zebrapintyek és a fiatal példányok között, amik éppen most tanulnak énekelni. A további kutatások feltehetően megtalálják majd az összes gént, ami a madaraknál az éneklés elsajátításáért felel – és akkor a remények szerint több információnk lesz arról is, miként sajátítják el a nyelvet az embergyerekek.