-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egész eddig úgy gondolták a tudósok, hogy a hangképzés fejlődésében rejlik a nyelv kialakulása. Most úgy tűnik, a kézmozdulatok egy korábbi láncszemet képeznek.
A nyelv az egyik legegyénibb emberi sajátosság, de a főemlősökkel az elmúlt évtizedekben végzett kísérletek rámutattak, hogy a kommunikálás képessége már náluk is jelen van. A Max Planck Intézet kutatói szerint a nyelv kialakulásában nem az eddig gondolt hangképzés játszhatta a legfontosabb szerepet, hanem az, hogy hogyan kommunikáljuk az információt. A testbeszéd és mutogatás pedig mai napig fontos része kommunikálásunknak, és egyre több eredmény jelzi, hogy az összetett beszélt nyelv az őseink egyszerű kézmozdulataiból és gesztusaiból fejlődhetett ki.
A tanulmányozott főemlősök kicsinyei húsz hónapos korukra bonyolult mutogatásokat sajátítanak el. Ezek a másik böködésétől a fejrázásig és a kar kinyújtásáig terjednek. Ráadásul e gesztusoknak csak akkor van értelmük, ha más fajtársaik is látják és tudomásul veszik őket. Tehát a nagyon fiatal főemlősök is már tudnak értelmes gondolatokat megosztani egymással. Ebből a szempontból a főemlősök elkülönülnek az egyszerűbb majmoktól, melyek csak felnőtt korban sajátítanak el hasonló gesztusnyelvet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A főemlősök és az ember között azonban akad pár jelentős különbség már kézmozdulatok használatában is. Az emberi csecsemők kultúrától függetlenül látszólag ugyanazokat a mozdulatokat tanulják meg. A 14 hónapos kisbabáknál például a világ minden részén általános a mutatóujj használata.
A főemlősök ezzel szemben még fajukon vagy különböző csoportjaikon belül sem ugyanazzal a jelentéssel használják a kézmozdulataikat. Csak az köti őket össze, hogy már igen fiatal koruktól sokat gesztikulálnak, de szinte véletlenszerű jelentéssel. Az ember őse már a gesztikulálások jelentésének pontosításánál elkülönülhetett a főemlősöktől...
Forrás