Nap mint nap találkozhatunk a Facebookon terjedő jópofa vagy kevésbé jópofa képekkel, videókkal, mondásokkal. Ezek a „Találd meg a képen a hibát!”-típusú posztok van, hogy napokig, sőt hetekig keringenek, kitartóan ott ragadnak az üzenőfalunkon. Szeretjük őket vagy sem, hozzátartoznak a mindennapi virtuális világunkhoz, ha úgy tetszik, a közösségi oldalon folytatott kommunikáció állandó részévé váltak. Ahogyan része ennek a világnak a rájuk adott elfogadó vagy elítélő reakció is. Sokan hívják ezeket a tartalmakat mémeknek. De mik is ezek a mémek, és honnan jönnek? Ezt kérdezi egyik kedves olvasónk is:

Valaki mondja már meg nekem, hogy mi az a mém. Mostanában állandóan ebbe botlom bele. A Wikipédiában elolvastam, de attól nem lettem okosabb.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A mémről a magyar Wikipédia alapján valóban nem tudunk meg sokat. Arra is csak utalást találunk, hogy a mém kifejezés megalkotója, Richard Dawkins Az önző gén című könyvében csupán hasonlatként, példaként említi a mémeket. Az egész „mém-elmélettel” csupán az a célja, hogy minél jobban megmagyarázza vele az evolúció, a természetes szelekció működési mechanizmusait. Elsőként tehát érdemes azt megvizsgálni, hogy miről beszélt Dawkins a génekkel kapcsolatban, és utána azt is jobban meg fogjuk érteni, miről szólt a mémes hasonlat. (Ami aztán maga is mémként terjedt tovább, és a mai napig életképes.)

Internetes mém
(Forrás: Facebook)

Az evolúció folyamatában mindig kell, hogy legyen valamilyen alapegység, egy úgynevezett replikátor, ami képes arra, hogy lemásolja önmagát. A földi élet körülményei között ez az egység nem más, mint a gén. Azt is tudjuk, hogy a gének lemásolásakor hibák keletkezhetnek, ezt hívja a genetika mutációnak. Így létrejönnek különböző génváltozatok, amelyek nem egyforma mértékben életképesek, azaz nem egyforma mértékben képesek arra, hogy önmagukat tovább másolják, tehát nem egyforma az esélyük arra, hogy fennmaradjanak. A jobban másolódó génből több lesz, míg a kevésbé jól másolódóból kevesebb. Ezt a kiválogatódási folyamatot nevezzük természetes szelekciónak.

Dawkins általánosítja az evolúció fent vázolt folyamatát, és azt mondja, hogy elképzelhető másféle replikártor is, mint a gén. Példaként azt hozza fel, hogy replikátor lehet például egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja vagy más kulturális termék. Ezeket nevezi ő – a gén (angolul: gene) szó analógiájára – mémnek (angolul: meme). „Ha egy tudós egy jó gondolatot hall vagy olvas, akkor továbbadja kollégáinak és tanítványainak. Megemlíti a cikkeiben és előadásaiban. Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik” – fogalmaz Dawkins. De mindezzel ő csak azt akarta megmutatni, hogy az evolúció folyamata nem szükségszerűen csak az élővilágban működik.

Mém, add tovább!
(Forrás: Wikimedia Commons / Ju4444ncho / CC-SA 3.0)

A mémekkel kapcsolatos elmélete ugyan csak hasonlatnak indult, de nagy karriert futott be. Mondhatjuk, hogy igen életképes mémként terjedt a mémelmélet, és sokak szerint önálló tudományt is létrehozott az 1980-as években: a memetikát (angolul: memetics). Ez azonban nem vált széles körben elfogadottá; sokan áltudományosnak tartják a mémekkel kapcsolatos vizsgálatokat, jóllehet a kulturális vagy társadalmi evolúció ötlete már jóval Dawkins előttre datálható.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a mém (meme) szót valóban Dawkins használja először 1976-os könyvében. A szó a görög miméma (‘utánzás’) rövidített változata. A szó kialakulása azonban összeköthető egy másik, a társadalmi evolúció elméletében már korábban is létező fogalommal, a szintén görög eredetű mneme szóval, aminek a jelentése ‘emlékezet, memória’.

Annak ellenére, hogy a tudósok körében nem vált széles körben elfogadottá a mémek létezését állító elmélet, maga a fogalom és a kifejezés azonban a hétköznapi nyelvben tovább él, és ma már az összes facebookon terjedő „kulturális terméket” is mémnek nevezik, valószínűleg a gyors „szaporodás”, a sok másolatban létezés miatt. Úgy is fogalmazhatunk, visszatérve Dawkins hasonlatához, hogy a Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak az ideális élőhelyei a mémeknek.

Forrás

Meme (angol nyevű Wikipedia-szócikk)

Kalandtúra az evolúcióelméletben. A mém-elmélet