-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hülye a tanár. Mit állítok? Hülye. Ki hülye? A tanár. Mindenkinek, aki tanult mondatelemzést, ismerősen csengenek ezek a kérdések. És arra tudunk válaszolni, milyen típusú állítmánnyal van dolgunk? Egy hetedikesnek ezt már a kisujjából ki kell ráznia. Vagy ez mégsem olyan egyszerű?
Amikor az általában varázserejű „Olvasd el még egyszer a feladatot!” utasítás után újra felhangzik, hogy „Anyaaa, nem értem!”, szülő legyen a talpán, aki megállja, és nem néz bele a hetedikes nyelvtan munkafüzetbe. Az állítmányok fajtáiról volt szó. A feladat utasítása így hangzott:
Állítmányok népdalcímekben
Tippelj, hogy milyen állítmányt tartalmaznak a népdalcímek!
1= igei állítmány 2 = névszói állítmány X = névszói-igei állítmány
(Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet a 7. évfolyam számára, 57. oldal)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kicsit meglepő ebben a szövegkörnyezetben a „Tippelj!” utasítás, de talán elsőre betudható annak, hogy a feladat úgy van megszerkesztve, mintha egy totószelvény lenne. Amikor azonban – segítségképpen – arra buzdítjuk a gyereket, hogy próbálja meg megoldani a feladatot, és érveljen a választásai mellett, rá kell ébrednünk, hogy az utasítás akár szó szerint is vehető...
(Forrás: Wikimedia Commons / John Christian Fjellestad / CC BY-SA 2.0)
Ugyanis a munkafüzetet kísérő tankönyvben, és ennek megfelelően a gyerek órai jegyzetében keresve sem találunk olyan kategóriát, hogy „névszói állítmány”. Ezt a problémát persze egy huszárvágással megoldjuk – nyilván becsapós a feladat: „2” válaszok nem lesznek egyáltalán. Az még halványan felmerülhet bennünk, hogy vajon pedagógiai szempontból mi rejtőzhet egy ilyen módon megszerkesztett gyakorlat mögött. Hisz nem elég, hogy a gyereknek két új, közel sem egyszerű fogalmat kell elsajátítania, de még meg is tévesztik egy extra kategóriacímkével.
A cikkben idézett szövegek hűen követik a tankönyvek helyesírását és tipográfiáját is.
A megadott 13+1 népdalcím kategorizálása még a „névszói állítmány” diszkvalifikálása után sem megy zökkenőmentesen. Így a tankönyv definíciói és példái alapján próbálunk előrejutni a feladatmegoldásban. Közben egyre erősödik bennünk a gyanú, hogy itt mégsem egy becsapós feladatról van szó. Egyszerűen elfelejtették átdolgozni a munkafüzetet – hiszen nem is oly rég még volt névszói állítmány, a Pisti katona típusú mondatokban. A tankönyvben már a névszói állítmány megszűnt (helyette névszói-igei állítmány van), a munkafüzetben viszont még él és virul.
Értetlenségünk csak fokozódik, amikor a tankönyv 38–39. oldalán megtaláljuk a következő, meglehetősen ellentmondásos szövegrészt. Figyeljük meg az első mondatot és a vastag betűs kiemeléses definíciót!
A névszói-igei állítmány kijelentő módú, jelen idejű, 3. személyű. Ha bármelyik feltétel megváltozik, akkor segédige kapcsolódik a névszói részhez.
A barátság fontos. -> A barátság fontos volt. A barátság fontos lesz. A barátság fontos volna. Te fontos vagy.
A névszói-igei állítmány két részből áll: a névszói részből és a segédigéből (fontos vagy). A segédigének az a szerepe, hogy segítségével fejezzük ki az 1. és 2. személyt, a feltételes, felszólító módot, a múlt és jövő időt, tehát mindazt, amit névszóval nem lehet kifejezni.
(Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára, 38–39. oldal)
Most akkor milyen idejű, módú és személyű is lehet egy névszói-igei állítmány? A fenti, két, egymásnak ellentmondó definíciót tartalmazó szövegrész után az igei és a névszói-igei állítmányt tartalmazó példák következnek. A számunkra érdekes névszói-igei rész így kezdődik:
Bálint diák Ø.
Bálint diák volt.
Ezután egy apró betűs rész következik – amit az átlagos diák el sem olvas. Pedig itt egy újabb rejtélyes fogalommal találkozhat, a nullafokkal:
A táblázat bizonyítja, hogy a névszói-igei állítmányban az igei rész kijelentő mód, jelen idő 3. személyben nincs jelölve, nullafokon van. Ha ezt megjegyzed, akkor könnyebben felismered a névszói-igei állítmányt.
(Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára,
39. oldal)
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Holloway / CC BY-SA 2.0)
Háttér
Hogy miért nevezték át a hetedikeseknek szóló tankönyvben a névszói állítmányt névszói-igei állítmánnyá? – Valószínűleg azért, mert a 2000-es kiadású Magyar grammatika című egyetemi leíró nyelvtan (szerk. Keszler Borbála), amelyből a leendő magyartanárok a leíró magyar nyelvtant tanulják, nem használja a névszói állítmány terminust. Persze a névszói-igei terminust sem használja...
Az állítmány felépítéséről azt mondja, hogy lehet egyszerű és összetett. Előbbi felel meg a régebbi igei állítmánynak, utóbbi pedig – együtt – a névszói és a névszói-igei állítmánynak. A hetedikeseknek szóló tankönyv tehát marad a régebbi terminológiánál, de az újabb leíró nyelvtan felosztását követi.
Ha arról nem is győzött meg minket a tankönyv írója, hogy a nullafok szó segíteni fog, itt már bizonyossá válik, hogy a szöveg ellentmondásai a tankönyv nem kielégítő átdolgozása során alakulhattak ki. A névszói-igei állítmány első – számra, személyre, módra utaló – definíciója tartozott ugyanis régebben a névszói állítmányhoz. Tehát korábban azt tanították, hogy a Pisti katona mondatban névszói állítmány van, míg a Pisti katona lesz mondatban névszói-igei. A tankönyv átdolgozása során pedig feltehetően a névszói állítmány kifejezést egyszerűen mindenütt kicserélték névszói-igei állítmányra – anélkül, hogy az így kialakuló ellentmondásokat feloldották volna, vagy a munkafüzetet az új elmélet alapján átírták volna.
A két művet 2011-ben is tankönyvvé nyilvánították. Már ezen apró kavarodás kapcsán is szívesen feltennénk azt a kérdéscsokrot, amivel a szerzőpáros másik tankönyvsorozata kapcsán már találkozhattak olvasóink: „Senki nem vette észre, hogy igen nagy baj van? Senki nem ösztönözte a szerzőket a javításokra? Vajon ki vagy mi győzte meg a bírálókat arról, hogy ezeket a taneszközöket tankönyvvé nyilvánítsák?”
Végül a még számtalan felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésből csak egyet teszünk fel. Kap-e pontot a felvételin vagy az érettségin valaki, ha névszói állítmányként kategorizálja a Pisti katona mondat megfelelő mondatrészét a régebbi tankönyvek és a jelenleg használt munkafüzet sugallata alapján, vagy sem? Lehetséges-e, hogy egy tankönyv nem megfelelő színvonalú átdolgozásán múlik az, hogy ki hol tanulhat tovább? Ugyanis ez sokszor csak egyetlen ponton áll vagy bukik...
Források
Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára. Átdolgozott kiadás. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2011.
Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet a 7. évfolyam számára. Átdolgozott kiadás. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.