A portfólió fogalmának tisztázása után a dokumentumgyűjtemény egyes részeit vesszük górcső alá. Kezdésként a pedagóguskompetenciákkal foglalkozunk: ezeknek a meghatározása többnyire egyértelmű, de a bemutatásuk mikéntje már kevésbé az. Ez nem véletlen, hiszen a kompetencia – meghatározástól függetlenül – mindig szorosan kapcsolódik a képességekhez, amelyeknek a valódi bemutatása, bizonyítása sokkal inkább gyakorlati tevékenységet igényel, mintsem papíralapút.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ön kompetens kompetenciák témakörben?

A kompetencia a latin competentia ’illetékesség’, illetve competo ’valamire képes, alkalmas’ kifejezésekre vezethető vissza. Ha megnézzük a két szó jelentését, némi kettősséget érzünk, és ez a magyar nyelvben is érzékelhető. A „nem vagyok kompetens” forma jelentheti azt, hogy a személy nem illetékes valamiben, de gyakran csak annyit tesz, hogy nem elég hozzáértő, nem a téma szakértője.

Nem válaszolhatok, sajnos nem vagyok kompetens az ügyben
(Forrás: Wikimedia Commons / Windiescricketfan / CC CC0 1.0)

Az első esetben a döntési illetékességről, míg a másodikban a kivitelezéshez, megoldáshoz szükséges tudásról beszélhetünk. Így nem meglepő, hogy az egyik értelmezése szerint a kompetencia a személyiség motívum- és tudásrendszere, ami a tevékenységének, a döntéseinek egységes pszichikus feltétele és eszköze.

A fogalom érdekessége, hogy a kompetenciát a nyelvészetből emelte át a pszichológia és a neveléstudomány. A fogalmat ugyanis Noam Chomsky használta először nagyjából a fentihez hasonló értelemben. Chomsky a nyelvet két részre osztotta: performanciára és kompetenciára. Az előbbi a nyelvi teljesítményt (aktivitást, viselkedést) jelentette, az utóbbi pedig az aktivitás és viselkedés belső (öröklött és tanult) feltételrendszerét. Az olvasás esetében például a viselkedés, aktivitás maga az olvasás, a kompetencia az az a tudásegyüttes, amely képessé tesz minket az olvasásra.

Chomsky, aki nem csak nyelvészetben kompetens
(Forrás: Wikimedia Commons / jeanbaptisteparis / CC BY-SA 2 0)

Mik azok a pedagóguskompetenciák?

A pedagóguskompetenciákat, illetve azok fejlődési szintjeit és sztenderdjeit bárki megtekintheti az interneten található 159 oldalas dokumentumban. Ebben a kompetencia fogalmának meghatározása elég homályos, de a nyolc pedagóguskompetencia leírása többé-kevésbé egyértelmű. Mind a nyolc kompetenciához négy leírás tartozik, a pedagógus-életpályamodell minősítési fokozatainak (pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár) megfelelően.

A négy fokozat között nagyon nagy különbség nincs: tulajdonképpen a pedagógus I. és II. fokozatot egy kalap alá lehet venni a kompetencialeírások alapján. A mesterpedagógus az előző kettőtől annyiban tér el, hogy aktívan részt vesz különböző oktatási-nevelési programok kidolgozásában, illetve segíti a kollégái munkáját. A kutatótanár pedig még kutatásokat is végez. Cikksorozatunkban elsősorban az első két fokozatra koncentrálunk.

Az első kérdés az, hogy hogyan bizonyítsa a pedagógus kompetenciáinak a meglétét? Ha őszinték akarunk lenni, azt kell felelnünk, hogy a látszat fenntartásával, egyfajta tetszetős kirakat létrehozásával. Néhány olyan dokumentumot és reflexiót kell gyártania, amely igazolja az érintett kompetencia meglétét. Azonban az, hogy erre képes, még nem bizonyítja, hogy valóban azokkal a kompetenciákkal rendelkezik, amelyekről ír.

Szép kirakat, de vajon mi van benn?
(Forrás: nyest.hu)

Gondoljunk csak bele! A pedagógus, aki életében nem vezetett differenciált órát, ír egy óravázlatot, amiben ez ilyen-olyan formában megjelenik, majd ezt csatolja portfóliójába. Lehet, hogy elméletben tisztában van vele, hogy mit jelent a differenciálás, ám az még egyáltalán nem biztos, hogy a tanórákon alkalmazza, ahogy az sem, hogy egyetért azzal, hogy alkalmaznia kéne. A feladat viszont adott: a jelenlegi rendszer azt várja el, hogy elméletben tisztában legyünk a korszerű pedagógiai eszközökkel. Lássuk, hogyan tehetünk eleget az elvárásnak!

Hogyan mutassuk be a pedagóguskompetenciáinkat?

Kezdésnek érdemes az említett útmutató 18. oldalára lapozni, majd ezt követően kigyűjteni, hogy mit is takar a bemutatni kívánt kompetencia (pl. differenciált oktatás, használható tudás nyújtása stb.). Ha ez megtörtént, akkor a rendelkezésre álló dokumentumokat célszerű eszerint átnézni, jegyzetekkel, reflexiókkal ellátni.

Fontos, hogy egy dokumentum nem csak egy kompetencia bemutatását hivatott szolgálni. Ha például az óravázlat tartalmaz csoportmunkát, akkor az első, szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás kompetenciát igazolja, mivel a tanulók együttműködési képességét fejleszti, és aktivizálja őket. De ugyanúgy említhető a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítségénél (5. kompetencia) vagy a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése (2. kompetencia) kompetenciáknál is.

Hány kompetenciához köthető a gyerekek tevékenysége?
(Forrás: Wikimedia Commons / Impee)

Felmerülhet az a kérdés, hogy milyen dokumentumokat kell összegyűjteni a kompetenciáik bemutatására, miket tartalmazhat a portfólió. A nevelő-oktató munka alap- és szabadon választható dokumentumait, ami annyit tesz, hogy gyakorlatilag bármi, amit úgy érzünk, hogy megfelelő lesz egy-egy reflexiónk alátámasztására. Persze vannak kötelező elemek is, ezeket az alábbi ábrán láthatjuk.

Nagyításhoz kattintson a képre!
(Forrás: Jánk István)

A kék és piros színnel ábrázolt dokumentumok feltöltése kötelező. A kék csupán háttérinformációként szolgál, így nem számít bele az értékelésbe, ám a piros színnel jelöltek már igen. Az első ezek közül a szakmai életút értékelése, ami a pedagóguspálya egyes állomásait és az ott bekövetkezett fejlődést mutatja be. Ennek egyik legfontosabb célja a pedagóguskompetenciák fejlődésének bemutatása, valamint a kitűzött célok leírása. Éppen ezért érdemes ezt a legvégére hagyni, a dokumentumgyűjtemény összeállítása után hozzáfogni.

Ahogy a képen látszik, szükséges még egy csoportprofil, azaz egy dokumentált óra vagy tanítási egység tanulói csoportjának bemutatása, egy tematikus terv, minimum hat óravázlat, egy hospitálási napló és egy esetleírás. Praktikus, ha ezeket nem ad hoc módon választjuk ki, hanem előre átgondoltan, a pedagóguskompetenciákat szem előtt tartva. Érdemes egy-egy tanítási egységet átgondolni a még hiányzó vagy inkább kevésbé igazolható kompetenciák aspektusából, és ehhez igazítani a későbbi órarészeket, illetve ehhez mérten választani dokumentumot (erre tökéletes lehetőséget biztosítanak a szabadon választható dokumentumok).

A cikksorozat következő két részében nyolc pedagóguskompetenciát nézünk át, konkrét példákkal segítve a portfólióírást.

Felhasznált irodalom

Kasik László (2007): A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata, Iskolakultúra, 17. 11–12. sz., 21–37.