-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Négy hónappal az Urumcsiban történt komoly lázadás után a helyi lakosok még mindig csak várják, hogy visszaálljon az internetszolgáltatás.
Négy hónap telt el a közel kétszáz halálos áldozattal és 1700 sebesülttel járó véres lázadás óta a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület székhelyén, ám a lakosok még mindig várják, hogy teljes mértékben helyreálljon az internetszolgáltatás. Miért a döntés, és mit jelent lényegében a korlátozás? Az angol nyelvű China Daily című kínai napilap terjedelmes összeállításban az elégedetlenkedő helyiek és szakértők megszólaltatásával feszegeti a kérdést.
A kínai központi kormány július 5. után 24 órával blokkolta az internethozzáférést, mivel a lázadás szervezői a világhálót használva koordinálták az eseményeket – írja a lap, folytatva azzal, hogy a „külföldi szeparatista csoportok olyan blogokat és csetprogramokat használtak a kapcsolattartásra, mint a Twitter, a Facebook, a QQ és az MSN, s ezeken keresztül szervezték az erőszakos megmozdulásokat”.
Egyelőre semmiféle hivatalos közlés nincs arra vonatkozóan, hogy mikor szándékoznak a teljes internetszolgáltatást helyreállítani, s a helyi lakosok, valamint az online értékesítésben érdekelt vállalkozások panaszkodnak: elvették tőlük az ártalmatlan kommunikáció lehetőségét is.
Már olyan vállalkozók is vannak, akik úgy döntöttek, egyszerűen odébb állnak, mondván, ha nincs internet, nincs üzlet. A China Daily megszólaltat egy az aszalt gyümölcs online értékesítésével foglalkozó üzletembert, és egy asszonyt is, aki a vonattal 14 órára lévő Dunhuangba utazott, hogy Ausztráliában tanuló lányával telefonon beszélhessen, mivel a nemzetközi telefonhívásokat ugyancsak korlátozzák Hszincsiangban. „Hiányzik a lányom hangja” – mondta az asszony, aki most egy pekingi barátja segítségével tart kapcsolatot a gyermekével.
Urumcsi utcáin már nincsenek fegyveres rendőrök, a boltok, az éttermek ismét kinyitottak, a mindennapi élet közelít a normálishoz. Csak a netre várnak az ott lakók. „Hszincsiangnak kell az internet. Lévén, hogy a térség sokkal elmaradottabb, mint más országrészek, a zárlat még nagyobb kárt okoz” – nyilatkozta egy 30 éves helyi vállalkozó, Jurat Hamiti. Hozzá tette: „A terület gazdasági fejlődése van annyira fontos, mint a terrorizmus elleni harc”.
Augusztusban a hatóságok korlátozott szolgáltatást tettek lehetővé, amivel száz térségi portál vált elérhetővé, bankok, helyi kormányzati szervek, szórakoztató témájú és online játékokat kínáló oldalak.
Egyedül a kiváltságos újságírók, kormányzati hivatalnokok juthatnak teljes körű internetszolgáltatáshoz a Hoitak szállóban kialakított „hírközpont” 24 laptopja valamelyikén. A vendégeknek regisztrálniuk kell, az internet használata időben korlátozott, és az általuk küldött és kapott információkat figyelik.
„A zavargásokra nem került volna sor, ha nincs internet, s a kínai kormánynak olyan rendkívüli körülmények között, mint az urumcsi események is voltak, érthető a reakciója” – idézi a lap David Gosset-t a nemzetközi kapcsolatok francia szakértőjét, aki nyolc alkalommal járt már az északnyugat-kínai Hszincsiangban.
Ugyanakkor Jü Hsziao-feng (Yu Xiaofeng) kínai biztonságpolitikai szakértő szerint az információtól való elzárás egy nyílt társadalomban sosem lehet elsődleges eszköze a terrorizmus elleni harcnak. „A kormánynak engednie kell a hivatalos és nem hivatalos forrásokhoz való hozzáférést, hogy az emberek az ismereteik alapján keressék az igazságot” – nyilatkozta Jü.
Hu Jong (Hu Yong), a Peking Egyetem professzora úgy gondolja, hogy a hatóság abban a tudatban él, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jogosan intézkedett az internet leállításáról, hiszen ezt már kezdetben nyilvánosan bejelentették.
„Az internet gyors fejlődése és a társadalom irányításának joghézagai példátlan kihívást jelentenek a társadalmi stabilitás fenntartására”– foglalta össze a probléma lényegét a maga nézőpontjából Meng Csien-csu (Meng Jianzhu) kínai közbiztonsági miniszter.
Az internet kiiktatása ellenére augusztusban szintén széles körben félelmet keltő, a hivatalos megfogalmazás szerint „szervezett terrortámadásokra” került sor Urumcsiban, amikor ujgurok fecskendőkkel szurkáltak meg több mint félezer han kínait. Ezt követően a polgárok ismét az utcára vonultak, s a helyzet nem megfelelő kezelése miatt a város két magas beosztású vezetőjét, köztük Urumcsi párttitkárát leváltották.