-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megbízhatóság = Google. Közösség = Facebook vagy Twitter. A 21. században vajon melyik a nagyobb érték az interneten?
Az elmúlt hét eseményei, miszerint állítólag egy grúz bloggert elnémítandó, az orosz hatalom összehangolt és sikeres hackertámadást hajtott végre a legnépszerűbb nemzetközi közösségi portálok ellen, érdekes eredményt hoztak az online közösségek viselkedését és csoportdinamikáját vizsgálók számára – számolt be róla a NewScientist.
A felmérések szerint ugyanis az online felhasználók toleranciaideje pontosan 1 másodperc – ekkor már biztosan érzékelik, ha a szolgáltatás vagy a számítógép nem működik. 10 másodperc után pedig egészen egyszerűen odébbállnak és más tevékenységbe fognak. Ha egy bizonyos weboldalon mindez rendszeresen előfordul, az olvasók idővel máshová pártolnak. Mindez pedig minden szolgáltatót rosszul érint.
(Forrás: Wikipedia)
A hackertámadás márpedig alaposan kibabrált a közösségi oldalakkal: a Twitter gyakorlatilag napokig nem tért magához, a Facebook működése sem volt az igazi, egyedül a szuperbiztonságos Google mondhatta el magáról, hogy bár érzékelte a támadást, ártani nem igazán ártott neki.
A józan ész és a tapasztalat azt mondaná, hogy több napnyi leállás a 21. században a felhasználók tömeges elpártolásával jár – hiszen van más, elérhető szolgáltató: senki sem pótolhatatlan. A Twitter és a Facebook esetében ez azonban mégsem történt meg. Ennek pedig három oka van. Az első az, hogy a közösség nagyon összetartó. A másik, hogy az oldal – főként a Twitter – működése sosem volt tökéletes. A harmadik pedig a fejlesztők találékony, önironikus marketingje, amely ezt a tökéletlenséget az oldal imidzsévé tette.
A három elem szerves, egymásra ható rendszert alkot, és az egyik gerjeszti a másikat. A tökéletlenül működő oldalt türelmes felhasználók látogatják, akik türelmesen veszik tudomásul az újabb kellemetlenségeket.
Amíg a Google használata nem jár technikai gondokkal, neki sem kell félnie, hogy felhasználóit elszipkázzák a riválisok. A technikai működés tökéletességét azonban nem lehet örök időkre szavatolni, így a Google – amelynek profilját a remek működés, nem pedig a közösségépítés jelenti – paradox módon sokkal inkább ki van téve annak a veszélynek, hogy elveszíti felhasználóit, mint a nála lényegesen rosszabbul teljesítő Twitter.
Úgy tűnik, hogy az interneten még mindig fontosabb az ember, mint a technika.