A diplomások számának növelése mellett a többdiplomások körének bővítése is cél. A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint a végzettek több mint 66 százaléka ítéli szükségesnek a továbbképzést saját szakterületén. A lifelong learning (LLL; élethosszig tartó tanulás) elvét egyre több intézmény követi: Halász Gábor, az ELTE kutatójának elmondása szerint 2010-re a 32 európai országból már 21 rendelkezett nemzeti lifelong learning stratégiával.

Magyarország vállalta, hogy 2020-ra a 30-34 évesek 30,3 százaléka rendelkezik majd felsőoktatási végzettséggel – az előző években 25 százalék alatt mozgott ez az arány. A célok között azonban nemcsak a diplomások, hanem az egy főre jutó diplomák számának növelése is szerepel. Kis Norbert felsőoktatásért és tudományért felelős helyettes államtitkár szerint az oktatáspolitika azzal tudja támogatni a másod- és harmaddiplomások számának növekedését, ha olyan programokat működtet, amelyek a felsőoktatási szakképzést és a szakirányú továbbképzést támogatják. Emellett az önköltséges képzés keretszámainak tekintetében is nyit azok felé, akik több oklevelet szereznének.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az Education at a Glance 2010-es kutatás adatai szerint Magyarország továbbképzési hajlandóság szempontjából OECD országok utolsó harmadába tartozik. Szemerszki Marianna szociológus kutatása alapján, amely a Diplomás Pályakövetés keretein belül végzett, 2007-ben oklevelet szerző hallgatók válaszait összegezte, kiderül, hogy két évvel a diplomaszerzés utána a végzettek több mint 61 százalékának egy megkezdett és befejezett képzése volt, csaknem harminc százalékuk már két oklevelet is szerzett, több mint nyolc százalékuk pedig belevágott már egy másik felsőfokú képzésbe. A végzettek több mint 66 százaléka pedig szükségesnek ítéli a továbbképzést saját szakterületén.

A szociológus által végzett kutatás adatai kimutatják, ha valaki már nem végzéskori munkahelyén dolgozik, vagy munkahelyet kíván váltani néhány éven belül, szintén nagyobb eséllyel száll harcba egy újabb diplomáért. 
Az OECD adataiból kiderül, hazánkban 2003-tól 2010-ig a munkanélküli fiatalok száma duplájára nőtt, így a másoddiploma egyfajta menekülést is jelenthet.

Másrészt hazánk a középmezőnybe sorolható azoknak aránya alapján, akik az előírt időben, tehát 23-24 év körül szereznek diplomát. Ausztriában, Németországban, Törökországban, illetve Görögországban kevesebb fiatal kap oklevelet ebben az időszakban. A másoddiploma motivációjaként tehát könnyen felléphet a fejlődés igénye vagy a sokrétű érdeklődés is.

„Az első diplomámmal valójában a második tervemet valósítottam meg, hiszen a gimnázium után pszichológia szakra akartam menni, de nem kerültem be. Egy év külföldi munka után felvételiztem angol szakra, idén diplomázom az ELTE-n magyar-, illetve angoltanárként” – mondta Sárdi Edit, aki közben elkezdte a pszichológiát is, hiszen még a BA-képzés alatt felvették. „A két diplomám a két célomat váltja valóra, a gyakorlat alatt ugyanis nagyon megszerettem a tanítást. Megállni azonban nem szeretnék: tervezem elvégezni a drámapedagógia MA-t, illetve, ha sikerülne bejutni, a tanítóképzőt is” – jelentette ki Edit.

A több végzettség nem feltétlenül egyetemi, főiskolai oklevelek megszerzését jelenti, a különböző OKJ-s képzéseket, illetve a felsőfokú szakképzést is sokan választják. Utóbbi eddig az OKJ egy elkülönülő, felsőfokú képzettségi szintjének felelt meg, ez szeptembertől kikerül az Országos Képzési Jegyzékből, mivel a kormány felsőoktatási programmá alakítja át. Ez a fajta képzés továbbra sem ad majd diplomát, de a hasonló területű alapképzési szakokon nagyszámú kredit elfogadtatását teszi lehetővé.

„Eddig is könnyebben kerültek át hallgatóink az egyetemi alapképzésbe, sok tantárgyukat elfogadták, rengeteg kreditjüket elismerték. Akár két év alatt is elvégezhették a hároméves képzést. A mostani átalakítással még könnyebb dolguk lesz” – számolt be Galambos Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja a delmagyar.hu-nak. Hozzátette: nem jellemző, hogy a képzés után tömegesen mennének egyetemre a hallgatóik, de előfordul.

Az újabb diploma nemcsak fejlődést, hanem váltást is jelenthet: egy, az addigitól teljesen eltérő pályán való elindulást. „Egy fővárosi egyetemen végeztem mérnökként több mint huszonöt évvel ezelőtt. Szerettem a szakot, a diplomával el is tudtam helyezkedni. Viszonylag korán családot alapítottunk azonban: az öt gyerek mellett szép lassan elvégeztem a fizika szakot, és most tanárként dolgozom egy dunántúli kisvárosban” – fejtette ki Bogári Janka, aki nemcsak amiatt váltott, hogy a pedagógushivatást gyerekbarátabb szakmának vélte, hanem mert a technika, az informatika fejlődése és a gyakorlat hiánya révén a több mint tíz év kihagyás miatti lemaradást a mérnöki szakmában már behozhatatlannak tartotta.

Az élethosszig tartó tanulás alapköve, hogy kortól függetlenül bárki lehetőséget kapjon az újrakezdésre az oktatásban. Az Európai Bizottság és az OECD által a 2000-es évek elején elfogadott LLL-eszme okán ma már egyre szervezettebb formában folyik a felnőttképzés, támogatva a középkorúak és az idősebbek diplomaszerzését. „A 2010-es kutatás során megkérdezett felsőoktatási intézmények nagy részének van LLL-stratégiája, körülbelül hetven százalékuk vélte úgy, hogy a terület nagy prioritást élvez az intézmények életében” – mondta Halász Gábor, aki arra is kitért, hogy ma már a különböző cégek nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre. Ahogy azonban az Szemerszki Mariann említett tanulmányából kiderül, a vezetőbeosztásban dolgozók inkább hajlanak a fejlődést ígérő tanfolyamokra.