@kalman: Ezért is tettem idézőjelbe, hogy fordítva, és magyaráztam is: nyilván nem ugyanazok a mozdulatok, csak éppen az ellenkezőképpen értjük őket, mint ahogy szánják.

@kalman: Én pl. úgy gondoltam a hangfestő szót, hogy ugye az 'igen'-t kifejező fejmozdulat két részből tevődik össze: egy hátra és egy előrebillentés, amit valamilyen "belső" hanggal kísérünk. Ebből önállósulhatott talán az "mhm", majd lehetett belőle később "aha/öhö/ühüm", amely nem lenne más, mint ezek hangutánzó szavai. Vö. a 'nem' jelentésű "nyögéssel", ami viszont "m-m", és jobbra-balra való fejrázással társul.

Nem lehet, hogy az 'igen' jelentésű emelkedő dallam és a 'nem' jelentésű ereszkedő tényleg hangszimbolika? Nem arra gondolok, hogy "hangutánzó", vagy hogy egy másik megnyilatkozást utánozna, hanem arra, hogy a felfele álló ujj, és általában a 'felfele' irány az 'igen', 'igaz', 'áll' fogalmának elég elterjedt jele, a lefelé mutatás és általában a lefele irány a 'nem', 'bukta', 'hamis' stb. fogalmának jele. Nem tudom, hogy van azoknál (én a bolgároknál láttam), ahol a fejmozdulatok mások, szerintem az még összefér azzal, hogy a 'fel' az 'igaz', a 'le' a 'hamis'. (Egyébként tévedés, hogy a bolgároknál fordítva vannak a fejmozdulatok, mint nálunk. A tagadás nem bólogatás, hanem viszonylag gyors alulról felfele mozdulat ("fejemelés"), gyakran "ciccegéssel" kísérve, a helyeslés pedig nem fejcsóválás, hanem a fej jobbra-balra billentése (kicsit olyan, mint amivel mi kételkedést fejezünk ki).)

@Roland2: A mexikói spanyolban a 'pfúj' "guácala" [gwákala]. :)

@Roland2: Nekem az a gyanúm, hogy ez nagyobb areális dolog lehet, és a törököknél is így van: onnan terjedt a bolgárokra (sőt, talán a görögökre is). Erre vonatkozólag azonban nem találtam megbízható forrást.

Kevesen tudják,de Iránban és Indiában is a bólogatás a nemet,a fejrázás az igent jelenti,mint a bolgároknál.A hangfestő és hangutánzó szavak is eltérőek lehetnek,pl. az oroszok, ha jól tudom a kutyaugatást "tyaff-tyaff" hangalakkal imitálják,mi vau-vau-val (az angolok meg a macskanyávogást imitálják másként).A japánban a kira-kira csillogást jelent,(mi ezt csiri-viri-nek (is) mondjuk),a goro-goro alakot pedig olyan hangokra alkalmazzák,mint a mennydörgés vagy súlyos tárgy keltette zaj (mi az ehhez hasonló hangokat a "dörrenés","dörgés" hangfestő szóval imitáljuk).A magyar a gusztustalan dologokra,ízekre azt mondja,hogy pfújj,az angol,hogy yuck.

@Sigmoid: 　A "nem" is kissé hasonló : ううん :)

@El Mexicano: A cikkben az „emberi nyelv”-ről volt szó. Metaforikusan persze beszélhetünk egy csomó más nyelvről is, de ezt nem szabad összekeverni az emberi nyelvvel.

A japánoknál az "aha" helyi megfelelője leírva "ün"... Ez egy rövid, hangsúlyos, erősen zöngés n hanghoz hasonlít legjobban.

Az igent ("hai") egész máshogy mondják.

Az angolok és amerikaiak egyik leggyakrabban használt helyeslő hangjele egy kicsit elnyújtott m hang. Ez sem igazán kapcsolható a "yes"-hez.

Szóval nehéz általános kapcsolatot látni a hangjel és az "igen" szó közt.

@Fejes László (nyest.hu): Én csak megerősítettem, amit leírtál. És igen, bizonyos értelemben a hangszeres zene is közlés, valaminek a kifejezése, és a taps/csettintés is. Tágabb értelemben ezek is nyelvek (mint ahogy mondják is, hogy pl. a "zene nyelve").

@El Mexicano: „ezzel meg is cáfolnám egyben, hogy az 'igen' jelentésű szó hangutánzásából származna, amely spanyolul "sí", de gondolom ezt mindenki tudja.” Nyilván mindenki tudja. Viszont ki állította, hogy bármelyik ’igen’ jelentésű nyelvi elem hangutánzásból származna? Ez a felvetés tudtommal nem hangzott el.

„a közlés hangokkal történő kifejezése a nyelv” Nem tudom, honnan veszed ezt a definíciót, de ilyen alapon a taps, a csettintés is a nyelv része, sőt, még a hangszeres zene is.

„az igenlő fejbólintás hangfestőszava” Ezt meg végképp nem értem.

Esetleg még arra tudnék még gondolni, hogy az igenlő fejbólintás hangfestőszava. Ehhez viszont azt kellene tudni, hogy a görögben és a bolgárban létezik-e, ahol ezt fordítva mutatják.

A cikkben szerepelt egy kérdés, hogy vannak-e más nyelvekben is ilyen elemek, továbbá "@Fejes László (nyest.hu): Az természetesen elképzelhető, hogy ilyen elemek a nem jól artikulált szavak dallamának utánzásából keletkeznek, de azért ennek eléggé ellentmond az, hogy nyelvi elemeknél azonos dallamot használunk teljesen különböző (akár ellenkező) értelmű elemeknél is".

Vannak. A spanyol anyanyelvűek ugyanígy mondják, hogy "mhm" és "ahá~ajá" (lehet mindkétféleképpen írni), s ezzel meg is cáfolnám egyben, hogy az 'igen' jelentésű szó hangutánzásából származna, amely spanyolul "sí", de gondolom ezt mindenki tudja.

Én viszont nem látok arra indokot, hogy ezt ne nyelvi jelenségnek tekintsük, hiszen ezek is hangok. Az állatok nyelvét is nyelvnek hívjuk, pedig nem szavakat és emberi hangokat bocsátanak ki. De ami a lényeg: kommunikálnak, és a közlés hangokkal történő kifejezése a nyelv.

@peterbodo: Az természetesen elképzelhető, hogy ilyen elemek a nem jól artikulált szavak dallamának utánzásából keletkeznek, de azért ennek eléggé ellentmond az, hogy nyelvi elemeknél azonos dallamot használunk teljesen különböző (akár ellenkező) értelmű elemeknél is.

Továbbá: én úgy érzem, hogy a saját tipikus, egyértelműen igenlő aháim dallamát az igenre ráhúzva nem helyeslő igent kapok, hanem inkább kérdőt, vagy folytatást sürgetőt (’igen, mondjad, mondd már...’). Szóval szerintem az ilyen elemek dallama meglehetősen különbözik a mondatdallamoktól.

hmmm :) érdekes kérdés. Bár lehet nyelven kívülinek értelmezni, az eredetét én nyelvinek érzem:

igen-egen-ühüm-aha között rokonságot érzek. Például egy beszélgetés közben van, aki az igent mondogatja ugyanolyan dallammal, mint mások a többit. A dallam is érdekes, és talán nyelvi az eredete a felvitt hangmagasság számomra arra utal, hogy a közbevetés ellenére a mondat befejezetlen, azaz arra ösztönözzük a másik beszélőt, hogy folytassa, amit elkezdett. Érdekes, hogy az aha, meg mintha visszatérne a nyelvbe, hiszen ezt a formát használjuk írásban és szóban is.

A nemnél, hasonlóan: nem-nem - mmm-mmm. Bár talán nem ennyire egyértelmű a kapcsolat. Itt a levitt hangmagasság a befejezettségre utal. Mivel nem értünk egyet, nem kívánjuk, hogy folytassa a beszélő.

Mindez spekuláció vagy lehet alapja?