-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok. A német sajtó azt írta, hogy az olaszok szándékosan meghamisítják a farkas életkorát.
A római Capitoliumi Múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó.
„Lehet, hogy nem pontosan akkor készült, amikor mi hisszük, de a nőstényfarkas a miénk és Róma alapítását jelképezi” – üzent vissza a római Il Messaggero.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A 2006 óta tartó datálási vita az itáliai kutatókat is megosztja. A szobrot restauráló Anna Maria Carubba régész szerint a farkas esetében használt bronzöntési technika középkori eredetre utal. A szobron végzett szénizotópos kormeghatározás szintén a 12-13. századra helyezte az alkotás keletkezését.
Andrea Carradini, a római egyetem klasszikus kori régészeti tanszékének professzora az Il Messaggerónak leszögezte: biztos benne, hogy a nőstényfarkas a Krisztus előtti 5. században készült. Carradini szerint ezt a városalapítás helyszínén, a római Palatinus-dombon talált legutolsó régészeti leletek is megerősítik. Előkerült a Romulus alapította város egykori fala és Romulus lakóháza, miért ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszk kori szobrokat idézi, például az Arezzói kimérát.
Vita egyedül azt nem említi, hogy az eredetileg csak a farkast ábrázoló szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo egészítette ki az ikrek alakjaival. A német sajtóban megjelent cikk után a Capitoliumi Múzeum jelezte, hogy a farkas melletti táblájára ráírják, nem kizárt, hogy középkori alkotásról van szó.