-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Keletről származók építették bronzkori Európa legfejlettebb városát: szülőföldjükről egy 4300 éve bekövetkezett természeti csapás után érkeztek az Ibériai-félszigetre.
A bronzkori Európa legfejlettebb városát tárják fel Spanyolországban a La Bastida régészeti helyszínen Murcia tartományban. Az idei ásatások során, amelyeket Vicente Lull professzor, a Barcelonai Autonóm Egyetem őskori régészeti szakértőjének irányításával folynak, a 4200 éves város kivételes erődítményrendszere került napvilágra – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A dombtetőn épült város területe elérte a négy hektárt, a települést három méter vastag, hatalmas kövekből emelt fal védelmezte. Masszív, négyszögletes őrtornyok sorakoztak, amelyek magassága a becslések szerint elérhette akár a 7 métert is. Eddig hat tornyot tártak fel a városfal 70 méteres szakaszán, az erődítmény teljes kerülete 300 méteres lehetett. A városban egy masszív átjárón lehetett bejutni, de a védrendszer érdekessége a falba belesimuló rejtett boltozatos mellékbejárat, amelyhez hasonlatost nem ismeretes a korabeli Európából. A szakértők szerint ez kizárólag hadi célokat szolgált, arról tanúskodva, hogy a védrendszert igen gondosan tervezték meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A boltozatos bejárathoz hasonlatos megoldásokat alkalmaztak Trója második városában, de a mai Jordánia és Izrael területén is. Ez arról tanúskodik, hogy az erődítményt keletről származók építették, akik azután érkeztek a régióba, hogy szülőföldjüket 4300 éve természeti csapás érte. „Az egész erődítményrendszer kizárólag katonai célokat szolgált, olyanok építették, akik a nyugaton ismeretlen haditechnikák birtokában voltak” – hangsúlyozta Vicente Lull professzor.
A korábbi négy ásatási szezon során több nagy alapterületű, 70 négyzetméteres lakóházat, valamint középületek sorát és kisebb építményeket tárták fel, ezeket terek, átjárók választották el egymástól. Napvilágra került egy nagy, 400 ezer liter víz befogadására alkalmas medence is. Mindez az egykori város lakóinak fejlett tudásáról tanúskodik.