Rámutatott, hogy a papír a jövőben sem veszíti el a jelentőségét, ez továbbra is a legbiztonságosabb adathordozó, de egyre többen az anyagokat a számítógép képernyőjén szeretnék elérni. Ezt a fajta sokoldalúságot és a kényelmet, amelyet a digitalizáció jelent, az Akadémiai Könyvtárnak is garantálnia kell.
Az 1826-ban alapított könyvtár egy évtizede digitalizálja folyamatosan felbecsülhetetlen értékű könyv- és kéziratállományát. Most érkezett el a pillanat, hogy a 2007-ben elfogadott ötéves stratégiai tervnek megfelelően ezeknek a projekteknek egységes keretet adó honlapja megújuljon. A munka 1,4 millió forintba kerül, az összeg egy részét az Akadémiai Könyvtár saját forrásaiból, a többit pedig pályázatok útján kívánja biztosítani – mondta el a tájékoztatón Téglási Ágnes, a könyvtár főigazgató-helyettese.
Mint kiemelte, a honlap sok új funkcióval gyarapodik, amely révén egyre többet szeretnének kommunikálni az olvasókkal, például a beszerzésekre vonatkozó javaslatokat kérnek. A fejlesztés további szakaszában indul el a könyvtár munkatársai által szerkesztett blog, amely a könyvtári kutatások mesterfogásaiba kívánja bevezetni az olvasót, és a gyűjtemény kevésbé ismert dokumentumaira hívja fel a figyelmet. A jövőben annak a lehetőségét is megteremtik, hogy az olvasók távoli eléréssel hosszabbíthassák meg lejárt kölcsönzéseiket.
Téglási Ágnes kitért az MTAK Bolyai János honlapjára, amelynek az ad különös aktualitást, hogy a könyvtár az idén felterjesztette az Appendix „alappéldányát” az UNESCO Világemlékezet-listájára. A kis kötet, amelyet Bolyai János 1831-es marosvásárhelyi tartózkodása idején nyomtattak ki, több szempontból is egyedi: a szerző munkapéldánya volt, amelyet következő állomáshelyére, Lembergbe is magával vitt. A nyomtatványt jegyzetekkel látta el, címlaptervet készített hozzá, a tételeket magyarázó ábrákat pedig sajátkezű tollrajzban mellékelte. Bolyai korszakalkotó művének nem maradt fenn kézirata, így ez a kötet tekinthető az Appendix alappéldányának.
A megújult honlap kapcsán szó esett az MTAK új szolgáltatásáról, a több ezer digitalizált dokumentumot tartalmazó repozitóriumról, a REAL-ról is, amelynek anyaga szabadon és ingyenesen tölthető le.
Makara Gábor professzor, a hazai alapkutatásokat évi 5 milliárd forintból finanszírozó Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke arról beszélt, hogy az adófizetők pénzéből támogatott kutatások eredményeit a tudósok „lelkesedésük és naivitásuk” okán ingyen adják át közlésre a folyóiratoknak, amelyek extraprofitot termelnek. A tudományos folyóiratokban közölt cikkek elérési költségei viszont jelentős mértékben akadályozzák a kutatást. E gyakorlatnak vethetnek részben véget a repozitóriumok.
Az Akadémiai Könyvtár az OTKA felkérésére állított fel repozitóriumot az OTKA-támogatással létrejött tudományos eredmények – cikkek és kutatási jelentések – tárolására. Magyarországon már működik néhány repozitórium, egyes tudományágak területén pedig jól bevezetett nemzetközi repozitóriumok is rendelkezésre állnak.
Az MTAK hat kutatóintézettel összefogva 2494 képpel, az anyag 10 százalékával csatlakozik az Országos Széchenyi Könyvtár irányításával létrejövő Magyar Digitális Képkönyvtárhoz – hangzott el.
„A mi gyűjteményünk nagyon szerteágazó, természetfotóktól csillagászati felvételekig és talajtani térképekig minden, ahogy a nagyon régi kiadású könyvek, kéziratok másolatai, Stein Aurél-fotók is megtalálható benne. Nagyon sok olyasmi, ami megvolt más rendszerzésben, most együtt válik elérhetővé ” – ecsetelte az MTI kérdésére az Akadémiai Könyvtár hozzájárulását a projekthez Téglási Ágnes.