Amikor Oroszország megszállta a Krímet, azzal biztatta a helyi lakosságot, hogy az Oroszországból érkező turisták majd gazdaságilag is felvirágoztatják a félszigetet. Bár számos folyamat ezt segíteni látszik – például az embargó és az alacsony olajárak miatt elszegényedő oroszok egyre kevesebbet utaznak külföldre –, a krími turizmus csak nem akar felvirágozni. Ennek okai sokrétegűek, kezdve attól, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt az oda- és visszautazás is rémálommá válik, s bezárólag azzal, hogy a korábban szabad strandokra csak drágán lehet bejutni. A tipikus látogatók sem az újgazdagok körreiből kerülnek ki, hanem azok közül, akik alaposan mérlegelik, hogy megengedhetik-e maguknak azt a néhány szem krumplit. Mindeközben a félszigeten egy liter tej 90 rubelbe, azaz kb. 450 forintba kerül.

Pezsgő strandélet, 2009
(Forrás: Wikimedia Commons / Vladimir Gook / CC BY 3.0)

A Facebookon Aglaja Toropova is arról számol be, hogy bezártak a strandok kis boltjai, nem lehet már kapni a jól ismert finomságokat, eltűntek a legendás teák és keserűlikőrök. Számunkra azonban nem ezek az érdekesek, hanem a borok.

Toropova ugyanis arról is beszámol, milyen „krími” borokat lehet kapni a Krímben. Ezeket nem is a félszigeten, hanem az Azovi-tenger túloldalán, a Kaukázus lábainál fekvő Krimszkben gyártják.

A Krím-félsziget és Krimszk

A trükk az, hogy az oroszban a magyar -i képzőnek megfelelő képző a -ск- [szk], melyhez aztán a számot, esetet, nemet mutató végződés járul. Így aztán ha a Крым [krim] ’Krím’ szóhoz hozzátesszük a képzőt és a megfelelő végződést, illetve a ’bor’ szót, akkor крымское вино [krimszkoje vino] ’krími bor’ lesz az eredmény.

Számos oroszországi település neve szk-ra végződik, nem véletlenül: ez történetileg összefügg a hasonló hangzású melléknévképzővel: Brjanszk, Tomszk, Omszk, Arhangelszk, Izsevszk stb. Amikor az ilyen településnevekből képeznek melléknevet, akkor nem jelenik még egy [szk], hanem olyan, mintha a városnév melléknévi tővé válna, és rögtön ezt követi a melléknévi végződés is: ízlés kérdése, hogy azt mondjuk-e, hogy a településnévben szereplő képző esik ki, vagy hogy a melléknévképzőt nem teszik ki külön, vagy esetleg hogy a kettő egybeolvad. Ha Крымск [krimszk] város nevéből akarunk melléknevet képezni, akkor egyszerűen a városnév végére kell tennünk a megfelelő melléknévi végződést. A ’krimszki bor’ tehát крымское вино [krimszkoje vino] – ez pontosan úgy hangzik és úgy írják, mint a ’krími bor’-t.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Krím borai meglehetősen kedveltek és elismertek Oroszországban, s bár a Krasznodari terület borait sem vetik meg, Krimszk borai nem annyira ismertek. Az elnevezés használata mindenképpen megtévesztő, különösen a Krím-félsziget területén. Ugyanakkor a bor forgalmazói széttárhatják karjukat, és ártatlan képpel mondhatják, hogy valótlan dolgot nem állítottak. És ez igaz is.