Az MTI birtokába került 54 oldalas koncepció szerint az új törvény a felsőfokú intézmények két típusát különbözteti meg: a főiskolákat, és a tudományegyetemeket. Rögzíti azt is, hogy a jelenlegi torzult intézményrendszer minőségelvű, a felesleges politikai konfliktusokat elkerülő átalakítása érdekében átmenetileg, néhány évre célszerű az intézmények három kategóriába sorolása: főiskola, egyetem, tudományegyetem. Az átmeneti időszak alatt, az „egyetem” besorolású intézmények minőségjavításuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé válnak vagy megszűnnek.

A dokumentum szerint így 26 állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től: tudományegyetem lenne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. Egyetem kategóriában szerepelne a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem (Győr), a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron), a Szent István Egyetem (Károly Róbert Főiskola), a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Színház és Filmművészeti Egyetem.

Állami főiskola lenne a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, az Eötvös József Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Kecskeméti Főiskola (részét képezi a Szolnoki Főiskola), a Nyíregyházi Főiskola és a Táncművészeti Főiskola.

Az állam létrehozza a nemzeti felsőoktatási rendszert (nfr), és amennyiben a felsőoktatási intézmény fenntartója az állam, és a hallgatói létszám legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt, úgy az a felsőoktatási intézmény (tudományegyetem, főiskola) az nfr részét képezi, rektorának kinevezésében egyetértési jogot gyakorol. Az állam a felsőoktatási intézmények fenntartójaként azok tudományos és oktatói tevékenységét a rektorokon és az akkreditációs folyamatokon keresztül, vagyoni, pénzügyi tevékenységét a gazdasági vezetőkön, kincstári felügyelőkön keresztül irányítja és ellenőrzi. Az állam döntene az állami felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, kapacitásainak szakmai, földrajzi eloszlásáról, intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. Megszűnő állami intézmények helyett magánintézmények alakulhatnak, ugyanakkor a magánegyetemek és magánfőiskolák fenntartásához, illetve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá.

A túlméretezett kapacitások megszüntetése, a felsőoktatás képzési szerkezetének átláthatóvá tétele intézmények, karok, szakok átgondolt, megfelelően ütemezett összevonásával, az átmeneti időszakok feszültségeinek tervszerű csökkentésével hajtható végre – olvasható az anyagban, amely szerint az átalakulás a képzési szakok indokolatlan túlszaporodásának visszafordításával és az egyes szakok képzési helyeinek csökkentésével indulna meg 2012 szeptemberétől. Az erről szóló döntést 2011 október végéig nyilvánosságra kell hozni.

Ahogy azt az MTI korábban megírta, az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 éven belül 7 évet, 20 év alatt 15 év magyarországi munkavállalást említenek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni köteles a diák.

A pedagógusképzés jelentősen változna, az óvodapedagógus és tanítóképzés változatlanul hagyása mellett a tanárképzés ismét kétfelé válik: az általános iskolák és a szakiskolák számára 4 + 1 éves, a középiskolák számára 5 + 1 éves tanárképzés indulhat 2012 szeptemberétől. Az államilag finanszírozott képzések esetén új elemként ismételten bevezetik a jelentkezők egy részének szóbeli meghallgatását, és a 2016. évi felvételi eljárásban a jelentkezőnek már minden alapképzési szakra és osztatlan képzésre rendelkeznie kell legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával.

Mint az anyagban szerepel, 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság 30,3 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk versenyképességünk érdekében. Ezért a következő 3 évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számát. A célul kitűzött diplomás arányszám eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják, lévén, hogy az intézmények a kormány által meghatározott létszámban és térítési díj ellenében önköltséges formában is oktatnak.