Gyökeres átalakulásra lehet számítani a felsőoktatásban, ha elfogadásra kerül a felsőoktatási koncepció legújabb törvénytervezete. Az előterjesztők először is költségeket csökkentenének: 2014-ig kivonnának 36 milliárd forintot a képzésre fordítható keretből, a tudományos normatíva – azaz a kutatásra fordítható összeg  – pedig már a jövő évtől kezdődően több mint a felére csökkenne.

A felsőoktatási intézmények autonómiáját érintené, ha az állam egyetértési jogot gyakorolna a rektorok kinevezésében, döntene többek között a pénzügyekben, a kutatások támogatásáról, új intézmények alapításáról és megszüntetésekről. Ennek oka, hogy az állami fenntartású egyetemek, főiskolák a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer részét képeznék.

A tervezet megszabná, hogy ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott vagy csak költségtérítéses képzés legyen szervezhető.  Nem tudni, hogy mi célból tervezik az elkülönítést, lehetséges, hogy így szüntetnék meg az átjárást a két finanszírozási forma között. Az átjárás lehetősége jelenleg azt biztosítja, hogy a költségtérítéses képzésben részt vevő, de jól teljesítő hallgatóknak lehetőségük legyen átkerülni támogatott képzésre, a gyenge tanulmányi eredményeket felmutató, de támogatott hallgatók pedig elveszítsék ezt a kiváltságot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kiművelt nemzeti középosztály és kötelező nyelvvizsga a felvételihez

A törvénytervezet fő céljaként a következőt jelöli meg: „A felsőoktatásnak – küldetésének megfelelően – olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget, nemzeti középosztályt kell nevelnie, amely tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő.”  A jogszabály életbelépésének hatása a készítők szerint az lesz, hogy „színre lép a nemzeti középosztály”.

Minőségi javulást remélnek a felvehető hallgatók számának csökkentésétől. A felvételi rendszer is változna: bizonyos szakokon újra bevezetnék a szóbeli felvételit, 2016-től pedig C típusú középfokú nyelvvizsgához kötnék a felvételt. Így oldanák meg azt a problémát, hogy minden évben a végzős hallgatók közel egyharmada nem kapja kézhez a diplomáját. Arra, hogy mi lesz azokkal, akik már államvizsgáztak, de egyelőre nyelvvizsgát nem tudtak szerezni, még nem született megoldás.

Jelenleg korlátlan számú egyetemet és szakot lehet megjelölni a felvételi lapon. Ha a törvénytervezetet elfogadják, legfeljebb hármat lehet majd, a hátrányos helyzetűeknek, fogyatékosoknak és anyasági ellátásban részesülőknek járó többletpontokat pedig megszüntetik.

Veszélybe kerül, aki halaszt

A diploma megszerzésére rendelkezésre álló időt is korlátoznák. Jelenleg az államilag támogatott képzésben tanulóknak tizenkét félévet finanszíroz az állam. Egy BA diploma megszerzéséhez hat vagy hét félévre van minimálisan szükség akkor, ha a hallgató nem halaszt vagy „csúszik” bizonyos tantárgyaival. A törvénytervezet szerint azonban ki kell rúgni azt a hallgatót, aki „tanulmányai végzéséhez a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszeresét már igénybe vette.” Így a hároméves képzést négy és fél év alatt elvégezni sem tudó hallgatók nem folytathatják tovább a tanulmányaikat

A főiskolák szerepe átalakul: kétéves, gyakorlati célú alapkézést biztosítanának, mesterképzést pedig csak különleges engedéllyel indulhatna. 2012-től a 29 helyett csak 26 állami felsőoktatási intézménnyel számol a tervezet. A Károly Róbert Főiskolát pedig egyáltalán nem említi.

További részletek a Népszabadság cikkében.