-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ingyenesen, mindenki maga készítheti el saját művének e-könyv-változatát az egy hete indult Publio.hu weboldalon, amelyet a könyvkiadás „Facebookjának” szánnak az oldal üzemeltetői.
Kerekes Pál, a portál alapítója az MTI-nek elmondta: a vállalkozással a magánkiadás, a független publikálás új módszerét honosítják meg, bár még keresik az angol „self-publishing” kifejezés találó magyar megfelelőjét. „Németországban és az Egyesült Államokban ez jelenti az egyik legjelentősebb szegmensét az e-könyv-kiadásnak” – fogalmazott Kerekes Pál, akinek a nevéhez fűződik például az első, e-könyvekről szóló hazai kézikönyv is. Mint megjegyezte, ma már szinte valamennyi nagy e-könyv-forgalmazónak van saját self-publishing „részlege”.
A publio.hu weboldalon az írók maguk készíthetik el kéziratukból az elektronikus változatot, ebben egy egyszerű kezelői felület segíti őket. A címlap saját kezűleg is előállítható, de igény szerint lehet kérni a portál segítségét is, ez azonban már pénzbe kerül, éppúgy mint a szöveg szerkesztése, további gondozása – fogalta össze a tudnivalókat Kerekes Pál, hozzátéve, hogy gondoskodnak viszont a könyv ISBN-számáról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az elkészült e-kötet először a portál könyváruházába kerül, de igénybe lehet venni a nagyobb, nemzetközi online áruházak szolgáltatásait is. Példaként a tulajdonos a már szerződött partnereiket, a Smashwords.com, a Lulu.com, illetve az Amazon.com oldalakat említette, a köteteket azonban Apple iPad és Android Tablet készülékekre is átalakítják, és megvásárolhatóvá teszik az Apple Store-ban és az Android Store-ban.
Kerekes Pál kiemelte: az új szolgáltatással megnyílik a lehetőség arra, hogy a hagyományos kiadói műfajokon túl nyilvánosságot kapjanak a könyvkiadásból kiszorult témák, például a nagyszülők, dédszülők háborús naplói, háztartási feljegyzések, receptkönyvek, imakönyvek is.
Kerekes Pál elmondta, hogy noha jelenleg a hazai e-könyv-kiadás a teljes könyvpiacnak egy százalékát sem éri el, bizonyos szegmensekben az elektronikus formában történő olvasás már jelentős részesedést mutat, például a folyóirat- vagy hírolvasás esetében.
A vállalkozás alapítója felidézte, hogy a Publio.hu előzménye az úgynevezett print on demand (POD) kiadókban keresendő, amelyek szerinte már Magyarországon is komoly üzletágnak minősülnek. „A POD kiadók annyit vállalnak, hogy részben gondozzák a szöveget, címlapot csinálnak, a kívánt példányszámban kinyomják az adott kötetet és megpróbálják eladni. A költségeket azonban az író állja. Ez sem rossz modell, de mi ennél sokkal egyszerűbb és kényelmesebb megoldást kínálunk” – magyarázta kiadó vezetője, megjegyezve, ha „véletlenül” este jut eszünkbe könyvet kiadni, itt azt is megtehetjük.
„Az egyik ügyfelünk például egy olyan könyvet töltött fel nemrég, amely egy sablont kínál a könyvkészítéshez. Ha ebbe teszik bele az írók a szövegeiket, a formázással sem kell bajlódniuk” – mutatott rá Kerekes Pál, majd hozzátette, természetesen egy szerzői felületen arról is gondoskodnak, hogy a feltöltők nyomon tudják követni a könyveik sorsát, például hogy hányan kattintottak a címre és hányan vásárolták meg. „A siker az írón és a művein múlik, a Publio.hu csak eszköz” – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy miből képződik a haszon a vállalkozásnál, a vezető azt felelte, hogy elsősorban az eladott könyvek után járó jutalékért dolgoznak. Az oldalon található szerződési feltételek szerint ez például a kiadó által üzemeltetett online könyváruházon keresztül történő vásárlás esetén az eladási ár – átlagosan 3-800 forint – 70 százaléka, a Smashwords-ön értékesített könyvek után az eladási ár 52 százaléka, más portálokon általában az ár 30 százaléka.
„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan választják a fizetős szolgáltatásainkat is, szeretnék, ha tökéletes lenne a tördelés vagy a címlap” – jegyezte meg, hozzátéve, hosszú távon természetesen számítanak szponzorok, támogatók közreműködésére is. „Mi ezt a portált, a könyv ’Facebookjának’ tekintjük, amelyen elindulhat egyfajta vélemény- és eszmecsere a könyvekről” – jegyezte meg.
Az alapító-tulajdonos szerint nem klasszikus üzleti vállalkozásról van szó, inkább egy kísérletről, amelyből csak hosszú távon származhat anyagi haszon. „Nem vállalkozó vagyok, hanem szakíró, aki erre a portálra misszióként, kísérletként tekint” – mutatott rá.
A november elején indult vállalkozás első tapasztalatairól elmondta: az oldal látogatottsága folyamatosan növekszik, sokan nem is egy, hanem két könyvet töltenek fel. „Megtörtént az első elutasítás is. Jogsértő könyveket ugyanis nem adunk ki” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy történtek-e már eladások a portál segítségével, Kerekes Pál igennel felelt, megjegyezve, hogy két példányt ráadásul az Egyesült Államokban adtak el. „Jellemző, hogy sok a kattintás, de sokkal kevesebb a vásárlás” – fogalmazott, hozzátéve, hogy saját könyvét például három nap alatt 24-en nézték meg, de senki sem vette meg.