-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember – derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.
Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltűnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi nyelvcsontja nagyon hasonlít a Homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogy a mai ember – tudósított a BBC hírportálja a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok erednek belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél, esetükben hangzók formálására nem alkalmas.
Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontokkal kapcsolatban.
Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor ő is tényleg ember volt – hangsúlyozta a kutató.
A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat az elméleten.
A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni.
A szakember hangsúlyozta, igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy kétségkívül bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, de úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.