A mennyország és a szívroham között
Magyar hódító dúlja Európát: a lángos
Bejárta és meghódította az egész világot, mégis méltatlanul keveset beszélünk róla. Míg a gulyásra bezzeg büszkék vagyunk, a lángos miatt sokkal ritkábban döngetjük a mellünket, pedig a szélrózsa minden irányában falatozzák a zsírtól csöpögő finomságot.
A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó 1792-ből adatolható. A szótár szerint magyar fejlemény és a lángos melléknévből főnevesült. A magyarázat szerint eleink a mai strandok elmaradhatatlan kellékét nem is zsírban sütötték, hanem egy olyan kemencében, amelyben még lángolt a kenyérsütéshez gyújtott tűz. Az eredeti lángos tehát egyfajta langalló – ahogy erre forrásunk utal is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A lángos elképesztő karriert futott be. Természetesen szomszédaink mind jól ismerik: Csehországtól Moldáviáig, Romániától Horvátországig hódít. Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban hozzánk nagyon hasonlóan alkalmazzák a lángos aranyságra felületét – sajttal, tejföllel, ketchuppal ízesítik. Jóllehet, gyakori, hogy a cseh éttermekben előételként bukkan fel a lángos. Moldáviában már krumpli, sajt, káposzta kerül rá, de az egyik fő feltét arrafelé például a máj lehet.
A magyar szemmel – és gyomorral – legelképesztőbb lángosokért azonban Skandináviáig kell utaznunk. A malmői fesztiválok kedvenc csemegéjét ugyanis – legalábbis számunkra – meglehetősen egzotikus feltétekkel ízesítik.
Az egyik leggyakoribb – Svédországban szinte minden nagyobb piacon, vásárcsarnokban kapható – lángosfajta a rákos-kaviáros lángos. A barátságos svéd lángossütő először tejfölt terít a tésztára, majd ezt borítja be főtt garnélarákkal és kaviárral – ezt fotózta le a Tamarind and Thyme blog alkotója, aki először megrémült, hogy a lángosnak köszönhetően esetleg kimarad a vacsora.
Kaviáros-garnélás magyar jellegzetesség Svédországban
(Forrás: Tamarind and Thyme (tamarindandthyme.worpress.com))
A Sarah in Chicagoland egy ennél is morbidabb változattal ismertetett meg bennünket. A lángoson főtt sonka és lilahagyma keveredik a rákkal és a kaviárral.
A kaviár és az olcsó főtt sonka harmonikusan egészíti ki a garnélát, a magyaros hangulatot a lila hagyma és a sütőolaj garantálja
(Forrás: http://seattlesarah.wordpress.com/)
A szimpla tejfölös-kaviáros megoldás szinte üdítő minimalizmus az előbbi költeményhez képest. Előállítása roppant egyszerű és véleményünk szerint magyar ízlelőbimbókkal tesztelve is kimondottan finom eredményt kaphatunk. A tejfölt kaviárral keverjük, esetleg kevés apróra kockázott lila hagymát keverhetünk hozzá és kész is az elsőrangú skandináv lángosfeltét.
Mennyország és szívroham között: „...némi kutakodás után rájöttem, hogy [a lángos] egy magyar étel. De kit érdekel, honnan jön, amikor rossz leheletet csinál, egészségtelen, nem vegás és annyira finom!” – írja az instructables blog.
(Forrás: http://www.instructables.com/id/Langos-between-heaven-and-a-heart-attack/)
A nemzetközivé vált lángos tehát számtalan országban öregbíti a magyar reformkonyha jó hírét. Ha olvasóink esetleg értesülnek egy-két meglepő feltétről, ne habozzanak megosztani velünk a jó hírt a cikk alatti hozzászólások között!
Hozzászólások (11):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11
tenegri
2013. szeptember 8. 20:03
@GBR: "Elterjedt, hogy a magyar porkoltet a kulfoldiek tevesen gulyasnak ( gulasch-nak, stb) hivjak,"
Merthogy a gulyás nevet (és az ételt) akkor ismerték meg, mikor még egy pörköltféle ételt értettek rajta a magyarok is, csak aztán mi vagy 100 éve átvittük az elnevezést egy levesfélére, a külföldiek meg úgy maradtak.
10
GBR
2013. szeptember 8. 19:47
@Fejes László (nyest.hu):
"A hungarikumságáról meg annyit, hogy a cseh konyha több ötletes változatát ismeri, mint a magyar"
Ezzel kapcsolatban ker megjegyzesem lenne:
1. A cseh gulyas az nem gulyas, hanem egyfele porkolt, vagy hogy nehogy magyarkodo legyek, akkor stew, ragout, stb. Elterjedt, hogy a magyar porkoltet a kulfoldiek tevesen gulyasnak ( gulasch-nak, stb) hivjak, innem szerintem egyertelmu a cseh etel eredete.
2. Az, hogy tobb valtozatat ismerik, az nem jelent semmit. Vagy ha jelent is, akkor inkabb ellentetes a jelentese, mint aminek szantad. Inkabb az jellemzo, hogy az eredeti hazajaban van egy vagy nehany fele az adott hagyomanyos etelbol, es kulfoldon keszitenek tobbfele uj tipust belole. Az ugyanis rendkivul elterjedt, hogy egy orszag hagyomanyos etelet megismerik egy masik orszagban, majd ha divatos lesz, elkezdenek "kifejleszteni" szamtalan uj tipust belole, aminek semmilyen hagyomanya sincs, "bulvarosodik", igy keletkeznek pl a cikkben szereplo langosfajtak is. De pl egy Pizza Hutban is biztosan tobb fele pizza van, mint egy autentikus olasz pizzeriaban, megse gondoljuk, hogy a pizzat a Pizza Hut adta az emberisegnek.
9
Grant kapitány
2013. szeptember 8. 19:47
@Fejes László (nyest.hu)"ez ugye azt jelenti, hogy északra, délre, keletre és nyugatra is"
"A meteorológiai szakirodalomban az égtájakat általában angol kezdőbetűikkel rövidítik vagy számokkal kódolják 02-től (észak-északkelet) 36-ig (észak) az óramutató járása szerint kettesével emelkedő sorrendben." hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lr%C3%B3zsa
A többi égtájat miért hagytad ki a felsorolásból? A "nyugat" nyilvánvalóan nagyon is megtévesztő, mert tőlünk messzebb nyugatra, vagyis Kanadában, az USA-ban, mint írtam, más néven és más eredettel ismerik.
@Fejes László (nyest.hu): "törököktől nyilván a kemencés lángos jött (nem lennék meglepve, ha ezt kapnánk ma „török pizza” néven a török büfékben), tehát az olajos lángos akkor is „magyar találmány”."
Már megint nem mondasz igazat.
www.traditionalturkishcooking.com/ - Itt nézz utána, hogy létezik "Pisi" néven hagyományos "Turkish fried dough", vagyis olajban sült lángos. Miből gondolod, hogy amit nálunk török étteremben kapható, az lefedi a török konyha teljes spektrumát?
@Fejes László (nyest.hu): "Kezdjük azzal, hogy aligha ismerik Afrikában vagy a Távol-Keleten."
"chinese goulash" 1660 találat a google-ban, van még "thai goulash"-ra és "japanese goulash"-ra is.
"African goulash" 427 találat.
8
Fejes László (nyest.hu)
2013. szeptember 8. 19:24
@Grant kapitány: "a szélrózsa minden irányában" – ez ugye azt jelenti, hogy északra, délre, keletre és nyugatra is
A számtalanról, ill. arról, hogy miért beszélhetünk a lángosról mint magyar ételről, már volt szó. Még egy dalék: a törököktől nyilván a kemencés lángos jött (nem lennék meglepve, ha ezt kapnánk ma „török pizza” néven a török büfékben), tehát az olajos lángos akkor is „magyar találmány”.
„egy kalap alá vesszük a gulyással, ami világszerte ismert hungarikum” Hahaha. Kezdjük azzal, hogy aligha ismerik Afrikában vagy a Távol-Keleten. A hungarikumságáról meg annyit, hogy a cseh konyha több ötletes változatát ismeri, mint a magyar: dotoho.blog.hu/2013/01/07/gula_goulasch_gulyas
7
Grant kapitány
2013. szeptember 8. 18:53
@Fejes László (nyest.hu): "A nemzetközi nem jelenti, hogy a világ minden táján"
Nem mondod! Nem is emiatt írtam, hogy a világ minden táján, hanem mert a cikk állítása szerint a magyar eredetű lángost "a szélrózsa minden irányában falatozzák" és "számtalan országban öregbíti". Ez így együtt ugye azt jelenti, hogy a világ minden (vagy nagy jóindulattal értelmezve: majdnem minden) táján, hiába erőlködsz az ellenkezője bizonygatásával.
@Fejes László (nyest.hu): "Naná, hogy nincs rá okok: ez nem az ő érdemük"
Sőt annyira nem a mi érdemünk, hogy az alábbi link szerint pl. a lángost a törököktől vették át a magyarok a török hódítás idején:
easteuropeanfood.about.com/od/hungarianbreads/r/langos.htm
Továbbra is azt állítod tehát, hogy semmi probléma nincs azzal, ha a nem magyar eredetű, a világ más részein más néven ismert és a magyar konyhától függetlenül feltalált lángost egy kalap alá vesszük a gulyással, ami világszerte ismert hungarikum?
6
Fejes László (nyest.hu)
2013. szeptember 8. 18:40
@Grant kapitány: Látom, megint formában vagy. A nemzetközi nem jelenti, hogy a világ minden táján, és a számtalan ország sem. A cikk elég sok országot felsorol, ahol elterjedt. Elég vicces azon vitatkozni, hogy mennyi a sok. A melldöngetés pedig egyértelműen arra utaló ironikus megfogalmazás, hogy sokan szeretnek azzal büszkélkedni, hogy nemzetük konyhájának (irodalmának, zenéjének, népművészetének stb.) valamely eleme eleme szélesebb körű ismertségre tesz szert. Naná, hogy nincs rá okok: ez nem az ő érdemük. (Legalábbis tipikus esetben.)
5
Grant kapitány
2013. szeptember 8. 18:24
@Fejes László (nyest.hu): "sok egyszerű ételtípust egymás párhuzamosan is feltalálhattak a világ különböző részein."
Elfogadom, hogy így van. A frybread-et a wikipedia is regionális ételnek nevezi. De ha így van, akkor miért állítja a cikk, hogy a gulyáshoz hasonlóan a lángos is Magyarországról elterjedve vált "nemzetközivé" "számtalan országban"? Nem olyan sok országról van szó. A világ nyugati felére vagy nem igaz (Amerika), vagy erősen kétséges, hogy igaz-e.
Nyilván ezért van az is, amit a cikk említ, hogy a lángos miatt "sokkal ritkábban döngetjük a mellünket". Nincs okunk rá.
4
Fejes László (nyest.hu)
2013. szeptember 8. 18:13
@Grant kapitány: Hát azt aligha gondolhatjuk komolyan, hogy a magyar népi konyhába az indiánoktól került. Egyébként sok egyszerű ételtípust egymás párhuzamosan is feltalálhattak a világ különböző részein.
Nyilvánvaló, hogy még ha jövevény is a magyar gasztronómiában, néhány évtizedes európai divatja a magyar konyhából ered: erre utal a neve is. A raviolit is olasz tésztaként tartjuk számon, bár egyes feltételezések szerint Marco Polo hozta Kínából.
3
Grant kapitány
2013. szeptember 8. 17:31
Mi is a bizonyíték arra, hogy eredetileg magyar találmány a lángos? A wikipedia szerint a frybread (=lángos) észak-amerikai indián étel:
en.wikipedia.org/wiki/Frybread
2
linkingabo
2013. szeptember 8. 14:02
Nekem is megfordult még gyerekként ez a fejemben, de sem a csehben, sem a szlovákban nincs értelme a szónak.. :))
1
Sultanus Constantinus
2013. szeptember 8. 13:33
Régen, amikor megláttam Csehországban vagy Szlovákiában úgy leírva, hogy "Lángoš", azt hittem, hogy tőlük vettük át és csak véletlen egybeesés, abból kiindulva, hogy inkább a magyar vesz át szavakat a szláv nyelvekből, nem fordítva. :D