A bolognai rendszerű tanárképzés régóta vita tárgyát képezi. 2005-ben jelentette be Magyar Bálint, akkori oktatási miniszter, hogy a minőségfejlesztés érdekében át kell alakítani az egyciklusú képzést. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének akkori vezetője a Magyar Nemzetnek akkor úgy nyilatkozott, semmi szükség a tanárképzés kétciklusúvá alakítására. A bolognai rendszer a mobilitás miatt szükséges, azonban nem túl valószínű, hogy egy pedagógus külföldön akarna tanítani. Sió akkori reakciójában kifejtette, nagyon rosszul járnának az új rendszerrel azok, akiket az alapképzés után nem vesznek fel mesterkurzusra. Az alapszakos diploma ugyanis nem jogosít fel tanításra.

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke 2010 júniusában elmondta, kivenné a pedagógusképzést a bolognai rendszerben kettéosztott, alap- és mesterszakos képzésrendből. Pokorni azt is hangsúlyozta, a jelenlegi 12 ezer helyett évente 4 ezer helyet kellene meghirdetni a tanárképző szakokon. Az elnök kifejtette: a kétciklusú képzés lehetetlen helyzetbe hozza a szakmát, mert az alapképzés elvégzése után sokan nem pedagógusi, hanem kutatói mesterszakokon folytatják tanulmányaikat.

A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Trencsényi László erre reagálva közölte, a kétciklusú tanárképzésnek pozitív tapasztalatai is vannak: az új rendszerben nem 18 évesen kell pályájukról dönteniük a jövő pedagógusainak, hiszen három év áll annak rendelkezésére, hogy ők és oktatóik felmérjék elhivatottságukat és alkalmasságukat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Tavaly novemberben Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tervezett átalakításokkal kapcsolatban elmondta, támogatja a kiszivárogtatott tervek közül azt, hogy a tanárok a képzés után gyakornoki szakaszban kezdjék meg munkájukat. Az egyciklusú képzést szerinte néhány jól meghatározott, össze illő tanár szakon kellene lehetővé tenni, példaként pedig a matematika-fizika, a kémia-biológia és a magyar-történelem szakot említette. Aki azonban balett és fizika szakos tanár akar lenni, annak kedvéért nem kellene átalakítani az egész felsőoktatást. Hasonló esetekben a balett, majd a fizika szak elvégzésével válhatna tanár a jelentkezőből.

Az osztott képzési forma csak egyes tantárgyak esetében maradna meg

Az oktatási államtitkárság jelenleg úgy tervezi, hogy nagy közismereti tárgyak tanárait csak egyciklusú, osztatlan kétszakos formában képezik majd, a kisebb szakok, mint a környezettan, vagy kommunikáció csak harmadik szakként lesznek felvehetőek. A tanári szakosoknak a képzés elején két szakot kell választani, amelyekből egyforma kreditszámot kell elvégezniük. Bizonyos tanárokat továbbra is képeznek majd osztott formában, például egyes nyelvtanári szakokon, vagy a zene- vagy táncművészet tanári szakon.

A tervek szerint újra nagy szerepük lenne a korábban és ma működő tanárképző főiskoláknak, ahol az óvodapedagógusokat, a tanítókat, és az általános iskolai tanárokat képeznék. Ilyen intézmény lenne a nyíregyházi, a szegedi, az egri, a pécsi, a szombathelyi főiskola vidéken, a fővárosban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara.

Külön képeznék az általános iskolai tanárokat

Az általános iskolai tanári szak négy éves lenne, egy év gyakorlattal, az itt végezettek nyolcadik osztályig taníthatnának valamint szakiskolákban a 9-10. évfolyamon.

A középiskolai tanári szakon diplomázók öt évet töltenének az egyetemen, majd egy év gyakorlattal zárhatnák le a tanulmányaikat. Az államtitkárság a lépés szükségességét azzal indokolta, hogy a közoktatás területén új társadalmi, szociálisszempontokat is figyelembe kell venni, amelyek a nyolcosztályos általános iskola szerepének növelését, valamint hat-és nyolcosztályos gimnáziumok számának csökkentését vetíti előre.

A tervezetben a tanárbérek emelése is szerepel, jelenleg ugyanis a pályakezdő tanárok átlagbére nem éri el más diplomás pályakezdők bérének 70 százalékát, a tíz év tapasztalattal rendelkező pedagógusok fizetése pedig a többi hasonló mértékű tapasztalattal rendelkező diplomás bérének 55 százalékát teszi ki.

Az új közoktatási törvény és a pedagógus-életpályamodell koncepciója egyébként a jogszabályokban szereplő ütemezés szerint március 9-én került volna erdetileg a kormány elé.