-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az ókori görögökről sok mindent tudni vélünk, de a legtöbb információnk legendákból származik. Most a trójai faló történetét idézzük föl.
Az ókori görögök kultúrájával és történelmével kapcsolatosan számos közismert történet él a fejünkben. Ezeknek egy részét már gyerekkorunkban halljuk, és bár a középiskolában néhány legendáról megtanuljuk, hogy nem egészen úgy igaz, ahogy az elterjedt, mégis probléma nélkül hivatkozunk a trójai falóra vagy éppen Homéroszra. Pedig az ő létezésük nem is olyan egyértelmű... Sorozatunkban tíz legendás görög történetet, tíz görög legendát mutatunk be a BBC összeállítása alapján. Először is lássuk, létezett-e egyáltalán a trójai faló!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A trójai faló legendáját először Homérosz írta le az Odüsszeiában: az eposz 8. énekében meséli el Odüsszeusz Démodokosz a phaiákoknak a trójaiak legyőzésének történetét. Az Odüsszeia az időszámításunk előtti 8. században keletkezhetett; cselekménye Odüsszeusznak a trójai háború befejeződése utáni történetét (kalandos hazautazását) meséli el. (A 10 évig tartó háború egyes eseményeit Homérosz Íliász című eposza örökíti meg.) A trójai háború az eposzok keletkezése előtt mintegy 500 évvel zajlott, i. e. 1300 körül.
A trójai faló legendája így szól: miután a görögök (akhájok) tíz éven át sikertelenül ostromolták Tróját, cseles tervet szőttek. Úgy tettek, mintha föladva a háborút elhajóznának Trója partjai alól. Hátrahagytak azonban egy hatalmas, fából készült lovat – áldozati ajándékul Pallasz Athéné istennőnek. A trójaiak azt gondolván, hogy megnyerték a háborút, diadalittasan bevontatták a lovat a városfalon belülre, és ünneplésbe kezdtek. Amikor leszállt az éj, a ló üreges testében elrejtőzött görög katonák előbújtak, és fölgyújtották a várost.
(Forrás: Wikimedia Commons)
De mi lehet igaz mindebből? – A régészeti kutatások azt mutatják, hogy Trója városa valóban leégett a háborúban. A falóról szóló legenda azonban minden bizonnyal kitaláció. Alapja az lehetett, hogy az ókori görögök a fából készült ostromgépeket nedves lópokróccal fedték be, hogy azok föl ne gyulladjanak a tüzes nyilaktól a harc során.
Forrás