Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Facebookon már nemcsak férfiak és nők lehetünk, hanem egy ötvenhat elemű listából választhatjuk ki a hozzánk legközelebb álló társadalmi nemi identitást. A szolgáltatás egyelőre nem érhető el minden felhasználónak; a közösségi oldalt angol nyelven használók egy részénél élnek ezek az új opciók. Azt is jeleztük akkor, hogy a Facebook azt is lehetővé teszi számunkra, hogy a nekünk tetsző névmással utaltathatunk magunkra. Ez a probléma persze a Facebookot magyarul használókat nem érinti. De az angol nyelvű Facebooknak már egész kis nyelvtörténete van a névmásokat illetően. Az idén 10 éves közösségi oldal angol névmásokat érintő változásait a The Week összefoglalójából ismerhetjük meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Talán még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a Facebook az állapotfrissítésekben arra kényszerítette a felhasználókat, hogy saját magukról egyes szám harmadik személyben beszéljenek. A mai „Mi jár a fejedben?”/„What's on your mind?” helyén egyszerűen egy, a felhasználó keresztnevével kezdődő mondatot lehetett kitölteni.

Később aztán – a Twitter mintájára – szabadabb lett az állapotfrissítések megfogalmazásának a módja. Ekkortól van egy teljesen üres mező egy kérdéssel: „Mi jár a fejedben?”/„What's on your mind?” A felhasználók azonban először kicsit nehezen szokták meg a változást, és továbbra is kitartottak a nevükkel kezdődő, harmadik személyben megfogalmazott mondatoknál: „Gabi jót reggelizett a barátaival”. Aztán megszokták a változást, és ekkortól vált általánossá az, hogy egyes szám első személyben írunk magunkról a Facebookon: „Jót reggeliztem a barátaimmal”.

Dublin, 2013
(Forrás: Wikimedia Commons / Giuseppe Milo / CC BY 2.0)

Ezzel persze nem oldódott meg minden probléma, amit a harmadik személy fölvet azoknak a nyelveknek az esetében, amelyekben vannak különböző nyelvtani nemek, és ennek megfelelően különböző nyelvtani nemű névmások. A Facebook ugyanis rendszeresen tájékoztatja az ismerőseinket arról, hogy mi mit csináltunk; ilyenkor elkerülhetetlen, hogy harmadik személyben utaljon ránk: „Gabi kedveli a Nyelv és Tudományt”, „Gabi ajánl egy cikket a nyest.hu-ról”. És ebben a helyzetben gyakran előfordul, hogy az angolban birtokos vagy visszaható névmást kell használnia: „Gabi commented on his/her status” (’Gabi megjegyzést fűzött a saját állapotához’); az angolban választani kell a névmás hím- (his) vagy nőnemű (her) formája között. És ezzel többféle probléma is adódott...

2008 előtt még nem volt kötelező megadni a nemet a Facebookon; voltak tehát olyan felhasználók, akikről nem volt a rendszernek információja arról, hogy milyen neműek. Az ő esetükben a kezdetekben a Facebook a they/their/themselves névmásokat használta. (Ez egyébként a többes szám harmadik személyű névmás is.) Ez néha kissé fura szerkezeteket eredményezett: „Gabi commented on their status”. A mondat többjelentésű attól függően, hogy a their névmást egyes vagy többes számúnak tekintjük-e: ’Gabi megjegyzést fűzött a saját állapotához’ vagy ’Gabi megjegyzést fűzött az ő állapotukhoz’.

Forrás: The Week

Jóllehet a they egyes számú használata egyre inkább elfogadott az angolban, a Facebook felhasználói mégis arra panaszkodtak, hogy a névmás használata igen furcsa sok esetben. Erre lett az a megoldás a Facebook történetében, hogy kötelező volt megadni a nemet. Ezek után az automatikusan generált szövegek a megadott nemnek megfelelő névmást használták. Erre persze azok a felhasználók kezdtek el tiltakozni, akik szerették volna valamilyen okból megőrizni nemi szempontból az inkognitójukat. Azoknak sem tetszett ez a megoldás, akik szerint a férfi/nő felosztás leegyszerűsítő és korlátozó.

A legújabb fejlesztés talán több elégedettséget vált majd ki, ugyanis nemcsak a gender kategória választható elemei bővültek, hanem a névmásoké is. Ezentúl ugyanis azt is megválaszthatja a felhasználó, hogy milyen névmással utaljanak rá: lehet zie, xe, thon, yo vagy bármi, amit mi maga választ. Ezt a nagy szabadságot sajnos magyar nyelven nem élhetjük majd át. Minden esetre érezzük úgy, hogy már most szabadok vagyunk: a magyar nyelv nem kötelez a nyelvtani nem megjelölésére.

Forrás

The evolution of Facebook's pronoun problem