Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar tudós társaság, a későbbi Akadémia megalakítására végül akkor került sor, amikor ebben a témában 1825. november 3-án (ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a magyar tudomány napját) a pozsonyi Országgyűlés ülésén a küldöttek között heves vita bontakozott ki. A követek élesen bírálták a nemeseket, hogy nem vállalnak áldozatot a magyar nyelvápolásának és használatának céljára felállítandó tudós társaság nemzeti ügyéért.

Ekkor ajánlotta fel a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Tudós Társaság céljaira. Példáját követte gróf Károlyi György, Szatmár megye követe, gróf Andrássy György, Torna megye követe és Vay Ábrahám, Borsod megye követe. Az Országgyűlés 1827. évi XI. törvénye mondta ki: „Az önkéntes és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonából Tudós Társaság, vagy Magyar Akadémia állíttassék fel”.

Az idén 189 éves Magyar Tudományos Akadémia története során a következők töltötték be az elnöki tisztet 1830-tól, az intézmény tényleges működésének kezdetétől:

Teleki József – 1830–1855

Dessewffy Emil – 1855–1866

Eötvös József – 1866–1871

Lónyay Menyhért – 1871–1884

Trefort Ágoston – 1885–1888

Eötvös Loránd – 1889–1905

Berzeviczy Albert – 1905-1936

Habsburg József – 1936–1944

Kornis Gyula – 1945

Moór Gyula – 1945–1946

Kodály Zoltán – 1946–1949

Rusznyák István – 1949–1970

Erdey-Grúz Tibor – 1970–1976

Szentágothai János – 1976–1985

Berend T. Iván – 1985–1990

Kosáry Domokos – 1990–1996

Glatz Ferenc – 1996–2002

Vizi E. Szilveszter – 2002–2008

Pálinkás József – 2008–2014

Lovász László – 2014–