Legutóbb ott hagytuk abba a karácsonyi projektünk előkészítését, hogy minden csoportnak megvolt a képzeletbeli (vagy akár valós) családja, amelynek számára összeírták, hogy nagyjából milyen feladatok és kiadások várnak rájuk az ünnep beköszöntéig. Mindezt azzal a céllal, hogy a gyerekek tapasztalati úton szerezzenek tudomást arról, hogy a feladatokat előre megszervezve és elosztva, egymással együttműködve mennyivel egyszerűbb és könnyebb lebonyolítani egy olyan „sok szálú eseményt”, amilyen a karácsony. Aki pedig egy családi karácsonyt meg tud szervezni, annak már a többi családi ünnep nem jelenthet problémát...

Az előző részben a projekt előkészítő szakaszát mutattuk be. Jelen írásunkban pedig az aktív szakaszt járjuk körbe. De a foglalkozást ismét önismereti feladattal kezdjük. Karácsonykor és a karácsony megszervezésekor ugyanis nem árt tudnunk, mi az igazán fontos számunkra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mi a fontos?

Az első önismereti feladatunk célja annak megtapasztalása, hogy vannak olyan értékek, amelyek mindannyiunk számára egyformán fontosak. Ezek az értékek erősíthetik a közösségi érzést, egyszersmind megrajzolják a csoportra jellemző értékpreferenciákat. Az értéklicit nem más, mint egy árverés, amelyen különböző értékek kerülnek a képzeletbeli kalapács alá – játékos formában. Az árverést egy csoportvezető bonyolítja le, a vásárlók pedig maguk a csoporttagok.

Aukció
(Forrás: Wikimedia Commons / George Cruikshank (1792–1878))

Az aukció a következőképpen zajlik. Elsőként tisztázzuk néhány szóban, hogy mit tekintünk értéknek. A játékosok egy-egy táblázatot kapnak, amelyben fel vannak sorolva az árverésre bocsátott értékek. A játék elején mindenki 100 zsetonnal rendelkezik; ez az összeg nem bővíthető, többet költeni nem lehet. A licitálás folyamán mindenkinek magának kell számolnia, hogy mennyit költött. Az értékek kikiáltási ára minden esetben 1 zseton. A licitálás megkezdése előtt a diákok egyénileg készítsenek tervet arról, hogyan tervezik a 100 zseton felhasználást. Minden játékos csak abban a licitben vesz részt, amelyik értéket meg akarja venni. Egy ehhez hasonló táblázatban vezethetik a játékosok, hogy mit terveznek venni, és ebből mit sikerül megvalósítani:

Értékek	Tervezett összeg	Vásárlási ár
1. Hírnév
2. Hit
3. Szeretet
4. Bátorság
5. Siker
6. Barátság
7. Egészség
8. Népszerűség
9. Erő
10. Egyetértés
11. Humor
12. Játék
13. Teljesítmény
14. Pénz
15. Biztonság
16. Változatosság
17. Szerelem
18. Vidámság
19. Család
20. Szépség
21. Hatalom

A licitálást egy játékvezető irányítja; ő minden licit végén felírja, hogy ki és mennyiért vitte el az adott értéket. Ő egy ilyen táblázatban vezetheti az aukció állását:

Értékek	Vásárlási ár	Tulajdonos
1. Hírnév
2. Hit
3. Szeretet
4. Bátorság
5. Siker
6. Barátság
7. Egészség
8. Népszerűség
9. Erő
10. Egyetértés
11. Humor
12. Játék
13. Teljesítmény
14. Pénz
15. Biztonság
16. Változatosság
17. Szerelem
18. Vidámság
19. Család
20. Szépség
21. Hatalom

Miután lezajlott a licit, és minden érték gazdára talált, érdemes közösen megbeszélni a játék tapasztalatait. Indítsuk távolról a kérdezősködést: Hogy érezték magukat a résztvevők a játékban? Meg tudták-e valósítani a terveiket? Milyen értékeket szereztek meg, milyen áron? Elégedettek-e ezekkel az értékekkel? Alkalmaztak-e valamilyen stratégiát az aukció során? Menet közben változtattak-e az előre kitalált taktikájukon? A megbeszélésből és az értéklicit összesítéséből kiderül, hogy a csoport hogyan viszonyul az egyes értékekhez, milyen az értékpreferenciája.

Az időzítés nagyon fontos!

Az értéklicit után térjünk vissza a karácsony-projektben az előkészületekként elvégzendő feladatok listájához, amelyet a projekt előkészítő szakaszában a diákok már csoportosan nagyjából felvázoltak. Most minden csoport megkapja a táblázatot, amely tartalmazza az elvégzendő feladatok listáját: szervezés, beszerzés, ajándékkészítés, díszítés, főzés, takarítás, gazdálkodás, fényképezés, sütés stb.

Első lépésként minden csoporttag készítsen önállóan egy időszalagot, melyen a foglalkozás napja legyen az első, december 23. pedig az utolsó nap. (Iskolai, tanórai megvalósítás esetén érdemes már novemberben elkezdeni a projektet.) Az időszalagra mindenki helyezze el a feladatokat annak megfelelően, hogy szerinte melyikre mennyi időt kell fordítani és az ünnephez viszonyítva mikor kerüljön rá sor.

Mikor sütünk például mézeskalácsot?
(Forrás: sokrecept.blog.hu)

Ha ez megvan, akkor például a tollak középen elnevezésű eljárással minden csoporttag ismertesse saját elképzelését.

Tollak középen

A csoport minden tagja elmondja gondolatait egymás után. Ekkor, aki megkezdi mondandóját, leteszi a tollát középre. Aki a tollát már középre tette – vagyis „letette a garast”: megtette hozzászólását –, mindaddig nem szólalhat meg újra, amíg a csoport minden tagjának a tolla középre nem kerül. Ezzel a technikával a tanár a kis csoportokban zajló eszmecserét tudja befolyásolni, vagyis azt, hogy mindenki szót kapjon a megbeszélésben. Ha a tanár kíváncsi néhány véleményre, kiválaszthat egy tollat, és megkérdezheti, ki a toll gazdája, majd megkérheti, hogy ismertesse az illető saját, már elhangzott álláspontját, gondolatát

(Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv)

Ha befejezték a megbeszélést, készítsenek közösen elfogadott időszalagot, amit minden csoport kifüggeszt a teremben. Végül a csoportvezetők az időszalagjukat bemutatva számoljanak be a csoport munkájáról.

Ki mire a legrátermettebb?

A projekt oroszlánrészét a teendők részletes megtervezése alkotja. A feladatok részletes leíráskor intelligenciaterület szerint osszuk szét a teendőket a csoporttagok között. Ehhez természetesen előre kell tájékozódnunk a diákoknak a feladathoz releváns képességeiről. Ezt megtehetjük például Diane Haecox differenciálási szempontjai szerint:

Verbális/nyelvi intelligencia

• Szeret történeteket mondani, és beszédbe/társalgásba bocsátkozni
• Kiváló a beszédkészsége és könnyedén fejti ki gondolatait
• Jó az emlékezete, könnyen megjegyez neveket, helyeket, időpontokat
• Szeret olvasni, szívesen kutat az őt érdeklő tárgyakban

Logikai/matematikai intelligencia

• Érdekli a matematika
• Könnyen, fejben számít ki matematikai feladványokat
• Élvezettel foglalkozik fejtörőkkel
• Szereti, ha a dolgok rendben vannak és logikusak
• Szeret sakkozni

Vizuális/térbeli intelligencia

• Ügyesen, könnyen szed szét és rak össze tárgyakat
• Pontosan készít részletes vázlatokat és rajzokat
• Legjobban látás és megfigyelés révén tanul; tudását látvány és képek útján idézi fel
• Élvezi a kirakós játékokat, útvesztőket és egyéb vizuális feladványokat

Testi/kinesztéziás intelligencia

• Jó az egyensúlyérzéke, a kis- és nagymozgásos ügyessége
• Mozgékony, szeret folyvást tevékenykedni
• Könnyen és gyorsan fejlődnek fizikai képességei
• Élvezettel játszik a drámajátékokban

Praktikus intelligencia

• Igen jól megfigyeli környezetét.
• Kérdéseket tesz fel, hogy többet is megtudjon arról, amit megfigyel.
• Képes alkalmazkodni és hasznára fordítani a változó körülményeket; rugalmas.
• Érdekli a természet, és érzékeny arra.

Az intelligenciaterületek szerint oszthatjuk szét az előre megtervezett feladatokat, például a következőképpen:

	Nyelvi verbális	Logikai matematikai	Vizuális térbeli	Testi kinesz- téziás	Praktikus
Szervezés		x			x
Beszerzés					x
Ajándék- készítés	x
Díszítés			x
Főzés				x
Takarítás				x
Gazdélkodás		x
Fényképezés			x
Sütés	x

A táblázat csak minta. Mindig azokat az intelligenciaterületeket adjuk meg, amelyeknek van képviselője a csoportban. A feladatok számából és összetettségéből adódik, hogy lesz olyan csoporttag, aki több leírást is készít. Aki elkészült a feladatával, segítsen valakinek a csoporton belül, végezzen résszámításokat a gazdálkodáshoz stb.

A részletes leírásoknak tartalmazniuk kell, hogy milyen alfeladatokra kell számítani, mi kell az elvégzéséhez, milyen és mennyi beszereznivaló szükséges. Ehhez rengeteg praktikus információnak kell utánajárni. Például a sütésnél: bejgli (2-2 diós, mákos, gesztenyés). Hozzávalók: tészta: 1 kg liszt, 7 tojás sárgája, 30 dkg vaj 4 dkg cukor, csipet só, 3 dl tej, 1½ dkg élesztő. Töltelék: 40 dkg dió, 40 dkg mák, 2 csomag gesztenye, 60 dkg cukor, 1 tábla étcsokoládé, ½ l tej, 2 citrom, 4 vaníliás cukor, 30 dkg mazsola, 1 kg alma, 15 evőkanál baracklekvár. Aprósütemény, torta stb.

Mennyi cukor kell a bejglibe?
(Forrás: Wikimedia Commons / Hu Totya / GNU-FDL 1.2)

Ahhoz, hogy a gazdálkodó pontos munkát végezhessen, és ne legyen teljesen magára hagyva, nem árt megadni az alapanyagok árát alapmennyiségben. Ennek természetesen tanórán kívül kell utánajárniuk a diákoknak – akár online, akár egy bevásárlóközba vagy piacra ellátogatva. (1 kg liszt = 200 Ft; 1 tojás 35 Ft; 40 dkg dió 800 Ft, 1 ív kartonlap 250 Ft, 1 papírragasztó 420 Ft, 1 vízkőoldó 580 Ft, 1 kg ponty 1800 Ft stb.).

Amikor a csoportok elkészültek, minden csoporttag kapjon minden részterületről és saját időtervükről egy másolatot, hogy otthon dolgozni tudjon vele. Egyszerűbb megoldás, amennyiben megoldható, hogy készítsenek fényképeket a produktumokról, amelyeket az interneten keresztül osszanak meg egymással.

Családi kupaktanács

A diákok vigyék haza a csoporttagok által tervezett feladatlistát a részletes leírássokkal és a kalkulációval, valamint az időszalag másolatát. Üljenek össze szüleikkel vagy akár az egész családdal (testvérek, nagyszülők), és beszéljék meg, hogy az ő esetükben hogyan kellene változtatni, illetve módosítani a tervezésen. Beszéljék meg azt is, ki miben venne részt szívesen, milyen feladatot vállal.

Ha mindezen túl vannak, tanítványunk hozzáfoghat a saját családi előkészületek megtervezéséhez, megszervezéséhez. Ezzel nemcsak segít a szüleinek, de örömet is okoz mindenkinek, s talán még a tomboló őrülettől is megmenti szeretteit. 

Forrás

Haecox, Diane (2006): Differenciált tanítás bármely iskolában. Szabad Iskolákért Alapítvány.

Pethőné Nagy Csilla (2005): Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó.