Olvasóink nagyon jókat tudnak kérdezni, de időnként nem is a kérdés tanulságos igazán, hanem az, ahogy felteszik. Judit nevű olvasónk kérdezi:

Szeretném megtudni,honnan ered az ángyom szó,és milyen rokoni kapcsolatban állok ezzel az úgy tudom nő rokonommal?

Természetesen a szó, amely Juditot érdekli, az ángy – nem véletlen azonban, hogy az ángyom alakot kérdezi, ami a birtokos személyragos alak. Egészen természetes, hogy vannak szavak, amelyeket legtöbbször birtokos személyragokkal használunk – időnként el is bizonytalanodunk abban, hogy mi az alapalak: öcs vagy öccs, báty, bátty vagy bátya. Még az is elképzelhető, hogy birtokos személyrag nélkül nem is érezzük őket jónak, hiszen így alig találkozunk velük. Bizonyára Judit is így van az ángy szóval.

Ki kinek a kicsodája?
(Forrás: Wikimedia Commons / freeparking / CC BY 2.0)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az ángy szó három jelentésben fordul elő: ’a férj nővére’, ’a bátya felesége’, illetve ’idősebb rokon felesége’. Mivel az ember bátyja egyben idősebb rokona is, az utóbbi két jelentés összevonható; sőt, a maradék kettőt is összevonhatjuk a ’felmenő ági nem vérrokon’ jelentésbe. Hasonló tehát az ángy a sógornőhöz, mely szintén jelentheti a férj nőtestvérét vagy a fivér feleségét. Mondhatni, az ángy az ’idősebb sógornő’ – idősebb a férjnél, ha annak nővére; vagy „idősebb” a családfa szerint, azaz idősebb nőrokonhoz tartozik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A mai magyar rokonságnevek rendszerében szokatlan az efféle aszimmetria, de a világ nyelveiben nem olyan ritka. Az udmurtban például van ’öcs’ és ’húg’ jelentésű szó, ám nincs olyan, amelyik pontosan megfelelne a magyar báty és nővér (vagy korábban néne) jelentésének: ezek megfelelői ugyanis egyben mindenféle idősebb férfi- illetve nőrokont is jelölnek. Ez a magyar szemmel sem egészen szokatlan, gondoljunk arra, hogy bátyámnak nem csak idősebb férfirokont, hanem akár idősebb ismerőst (pl. kollégát, szomszédot) is szólíthatunk, sőt ez a szó van meg a nagybácsi alakjai között (paradigmájában) is: nagybátyám, nagybátyja (és csak ritkábban nagybácsim, nagybácsija) stb. Hasonlóképpen sok nyelvben – így a mordvinban is –  a magyar sógornőnek két különböző jelentésű szó felel meg: ’a fiútestvér felesége’ és ’a férj húga’.

Ipam, napam, ánygom, néném...
(Forrás: Wikimedia Commons / Annapoliakova990806 / CC BY-SA 4.0)

Az ángy szó uráli eredetű, eredeti jelentése ’idősebb férfirokon (báty, nagybáty) felesége’ (azaz ’sógornő’ vagy ’nagynéni’) lehetett, a legtöbb rokon nyelvben ebben a jelentésben van megfelelője. A magyarban ennek közvetlenebb leszármazottja az anya; az ángy gy-je  vagy kicsinyítő képző lehet, vagy az *ánnyom, *ánnyod stb. alakokban keletkezett elhasonulással. Ez a szó van meg – ’nő’ jelentésben – a leány végében is: a szó eleje feltehetőleg egy ’kicsi, fiatal’ jelentésű szó, mely a magyarban önállóan nem maradt meg.