-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk azt kérdezte tőlünk, miért írják sokszor vessző nélkül a „több, mint” szerkezetet. A válaszunk az, hogy azért, mert a „több(,) mint” kapcsolat két használata nehezen különíthető el egymástól. Amit mi ajánlhatunk: egy módszer annak eldöntésére, hogy mikor kell a vessző, és mikor nem.
Eszter nevű olvasónk a következő helyesírási kérdést tette fel nekünk:
Mostanság számos alkalommal szemet szúr egy általam helyesírási hibának tartott vesszőhiba. A több, mint összehasonlításról lenne szó. Anno én még úgy tanultam, hogy a mint elé összehasonlításkor mindig teszünk vesszőt. Ezzel ellentétben ma már egyre gyakrabban látom vessző nélkül olyan szövegkörnyezetben, ahova mindig is kellett tenni. (Világ életemben kényes voltam a helyesírásra, ezért is érdekel ennyire.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint kitérőEgy másik eset, amikor a mint elé nem kell vessző a mint tanár, mint újságíró, mint balettáncos típusú szerkezetek. Ezekben a legtöbbször a mint helyett használhatjuk a -ként ragot is: tanárként, újságíróként, balettáncosként. Érdemes megjegyezni, hogy a mint ebben az esetben sem kötőszó: nem tagmondatok határán szerepel, hanem elöljárószó. Érdekes megfigyelés; de nekünk pont az ellenkező a benyomásunk. Tudniillik az, hogy a több(,) mint szerkezetben sokkal többször szerepel vessző, mint ahányszor a helyesírási szabályzat szerint kellene, hogy szerepeljen. (Ígérjük, számolni fogjuk az eseteket!) Persze Olvasónknak teljesen igaza van, és pontosan is fogalmaz: az összehasonlítást kifejező mondatokban valóban mindig kell vessző a mint elé. A kérdés már csak az, hogy a több(,) mint szókapcsolat kétféle használatát (amelyek közül csak az egyik fejez ki összehasonlítást!) hogyan lehetne hatékonyan megkülönböztetni egymástól. A hibák oka (bármelyik irányban) ugyanis nyilván az, hogy a két különböző használat nehezen választható el a nyelvhasználók számára.
Meg kell tehát különböztetnünk kétféle használatot:
1. Öt több, mint három.
2. Nyolcadikig Peti több mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
Az 1. mondat esetében szükséges a vessző, a 2. esetében nem teszünk vesszőt. Mi a különbség a két mondat között? – Sajnos ennek a megragadását nem ússzuk meg anélkül, hogy némi nyelvtant keverjünk bele. Az talán elsőre is feltűnik, hogy az 1. mondat összetett, a 2. azonban egyszerű. És ezzel meg is ragadtuk a lényeget: ha a mint kötőszó két tagmondat között, akkor kell elé vessző, ha nem ilyen szerepű, akkor nem kell elé vessző. (Milyen kár, hogy a mintre nincs ráírva, hogy mikor kötőszó...)
A helyzet azonban nem mindig ilyen steril (például vannak többszörösen összetett mondatok is), ezért sokszor nehéz eldönteni, hogy hol is vannak a tagmondatok határai. Ilyen esetekben, gondolhatjuk, érdemes megvizsgálnunk a mondat jelentését: ha összehasonlítást fejez ki, akkor az 1. esettel van dolgunk, és akkor kell a vessző, ha nem, akkor a 2. eset áll fenn, és akkor nem kell. Csakhogy a jelentés vizsgálata nem olyan egyszerű: mindkét esetben valahogy a relációjelet (<) fogalmazzuk meg, éppen ezért néha nehéz lehet eldönteni, hogy mikor is van az összehasonlítás esete. Az 1. esetben erről van szó:
1. 5 > 3
A 2. esetet már nehezebben tudjuk formalizálni:
2. Peti x-szer bukott meg nyelvtanból nyolcadikig, és x > 3
Ráadásul ez a jelentésvizsgálat még félrevezető is lehet, mivel így az 1. eset – amikor nyelvtanilag összetett mondatról van szó – tűnik szerkezetileg egyszerűbbnek, és a 2. pedig bonyolultabbnak tűnik, pedig az nyelvtanilag egyszerű. Ez a módszer tehát nem annyira hatékony. Kanyarodjunk tehát inkább vissza mégis a nyelvi formához, és vizsgáljuk meg a több szó nyelvtani szerepét a mondatban!
És ez lesz a tuti módszer: ha a több állítmány, akkor az 1. esettel van dolgunk, ha nem állítmány, akkor a 2.-kal. Honnan tudjuk a többről megállípítani, hogy állítmány? (Mert sajnos rá sincs ráírva.) Ez is nagyon egyszerű! Tegyük a mondatot múlt vagy jövő időbe, ha a volt vagy a lesz beillesztése lehetséges, akkor az 1. esettel van dolgunk, és kell a vessző:
1. Öt több volt/lesz, mint három.
De hogy ennél valami életszerűbbet is mutassunk:
Ez több, mint amire valaha is számítottam.
Ez több volt, mint amire valaha is számítottam.
A 2. típusú mondatban ilyesmit nem tudunk tenni a több-bel, hiszen ott nem állítmány:
2. *Nyolcadikig Peti több volt mint háromszor bukott meg nyelvtanból.
És íme a különbség és a könnyen alkalmazható teszt, használják egészséggel!