Az előadók a csángó magyaroknak arra az általános problémájára is utaltak, hogy a katolikus egyház eddig nem engedte számukra az anyanyelven tartandó misét. Az Európa Tanács ajánlása ugyanakkor – felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – korábban már kimondta: a csángók „római katolikus vallású, nem homogén csoportot” alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.

Csángó gyerekek népviseletben
(Forrás: MTI / Balázs Attila)

Ezeket az ajánlásokat Petru Gerghel, Jászváros (Iasi) római katolikus megyéspüspöke korábban sajátosan értelmezte, vagyis csak akkor engedélyezte a magyar nyelvű misézést egy-egy gyülekezetben, ha meggyőződött arról, hogy a híveknek legkevesebb két százaléka nem beszéli a román nyelvet. A megyéspüspök azóta belátóbb álláspontra helyezkedett, amit az is jelez, hogy a püspökség székhelyén, Jászvárosban most már engedi, hogy minden második vasárnap lehessen magyar nyelvű mise.

Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója az egyházzal való konszenzust sürgette. A magyar nyelv ottani elutasításának okai között említette, hogy a moldvai katolikus egyház „ortodox tengerben” fejti ki tevékenységét, emiatt a beolvadástól való félelme zsigerivé vált. Felidézte, hogy a XIX. század végén gyors nemzetépítés folyt a románság körében a nyelvre és az ortodox egyházra alapozva, az ortodoxok pedig ebben a folyamatban elutasították a katolikus elemet. Erre reagáltak úgy a katolikusok, hogy románabbak lettek a románoknál – mondta Diószegi.

Hozzáfűzte, hogy a második világháborút követően az ateista szemléletű Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére beindult Moldvában a magyar nyelvű oktatás, okot szolgáltatva a helyi katolikus papságnak, hogy összekössék a magyarellenességet az egyházellenességgel. Ebből a korból ered „a magyar az ördög nyelve” típusú szemlélet, amelyet mindmáig nem sikerült megváltoztatni.

A csángó gyerekek számára ezért is volt mindig nehéz kivívni azt a jogot is, hogy magyar nyelven tanulhassanak. Ezzel kapcsolatosan azonban mára sikerült eredményeket elérni, az előadók erről is szóltak.

Tíz év munkájának eredményeit számokban foglalta össze Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási felelőse. Mint mondta, tíz esztendővel ezelőtt két helyszínen indult be az iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, ma már 22 faluban folyik ilyen formában tanítás, 14 faluban az iskolában is tartanak fakultatív alapon magyar órákat. Az oktatási programban 1 680 gyerek vesz részt, közülük 950-en részesülnek hivatalos keretek között magyar nyelvi oktatásban.

Az oktatási helyszínek további bővítését jelölte meg célként Solomon Adrian, az MCSMSZ elnöke, Iancu Laura költő pedig a vallásnak és az egyháznak a moldvai magyarok identitásában játszott meghatározó szerepét vázolta.

Az előadók között volt Berszán Lajos katolikus pap, aki maga is foglalkozik gyimesi és moldvai csángó gyerekekkel, ők az általa vezetett gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tanulnak. Előadásában hangsúlyozta: a csángó gyerekek felkarolása szempontjából kétségtelenül nagy jelentősége van annak, hogy Moldván kívüli helyeken segítenek nekik a magyar nyelv elsajátításában (így Erdélyben és Magyarországon), de az nem pótolja a saját lakóhelyükön, azaz a Moldvában végzett munkát, ott kell elérni, hogy helyzetük rendeződjön.