Ádám nevű olvasón egy korábbi cikkünk kapcsán írt:

Elég csak a Google-be beírni, hogy „északmagyarországi” és már az első oldalon találkozhatunk is egy anomáliával, pedig nem jelentéktelen vállalatokról van szó. Pontosabban:

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.

Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt.

NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség.

Nem néztem utána, de bizonyára a többi régió nevéhez kapcsolódóan is fennáll ez a probléma.

Ádám nem írja le, mi a helyes megoldás. Az biztos, hogy az égtájak nevét kötőjellel kapcsoljuk a tágabb régiók elnevezéshez: Észak-Afrika, Dél-Amerika, Délkelet-Magyarország stb. A vízügyesek tehát máris kiestek a versenyből – nem is igazán világos, hogyan tudtak ilyen ordas hibát elkövetni. 

Ha ezekhez -i képző járul, akkor kisbetűssé válnak: észak-afrikai, dél-amerikai, délkelet-magyarországi. Az igazi bonyodalmat az okozza, hogy mi van akkor, ha ezek az -i képzős formák több szavas tulajdonnévbe kerülnek. Ezeknek a kezdőbetűit nagybetűkkel írjuk, de vajon szókezdőnek számítanak-e az ilyen kötőjeles kifejezések elemei?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A helyesírási szabályzat példái szerint nem: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-budai Vendéglátó Vállalat stb. A szabályzatban azonban nem sikerült olyan szabályt találnunk, amely ezt világosan meg is fogalmazza. A 179. pontban pl. ezt találjuk:

Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.

Csakhogy az észak-atlanti, dél-afrikai, dél-budai szavakban az atlanti, afrikai, budai elemet éppúgy tekinthetjük „tulajdonnévi elemnek”, mint az égtájmegnevezéssel kiegészített szerkezetet. Persze dönthetünk úgy is, hogy ne tekintsük annak, de ez nincs kimondva. Ráadásul a megfogalmazás máshol is félrevezető:

A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk.

Ez a megfogalmazás értelmezhető úgy is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság helyett Dél afrikai (Afrikai?) Köztársaság írandó, hiszen „minden tagot külön szóba írunk”. A helyesírás szakértőinek talán világos, hogy a dél és az afrikai itt nem minősül külön tagnak, na de az egyszerű nyelvhasználó számára?

Hasonlóképpen félreérthető a 187. pont is:

A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. [...]

Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi értékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.

Itt sem világos, mi minősül az elnevezés tagjának, elemének. Mindenesetre a nordások ezen az emelt szintű feladaton elvéreztek. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-nek viszont gratulálunk a nem mindennapi teljesítményhez!