Az írásokhoz, betűkhöz kapcsolódó misztikus hagyományokat már áttekintettük a germán rúnák esetében (itt található sorozatunk utolsó része, melyben a korábbiakra is hivatkozunk), most éles váltással áttérünk a héber írás titkaira. Ahhoz viszont, hogy a konkrétumokat tárgyalni tudjuk, először néhány alapfogalmat kell tisztáznunk. Tényleg külön vallás-e a Kabbala, vagy ha nem, micsoda? Hogyan fórumoztak internet hiányában az ókori zsidó bölcsek? Mi köze az izraeli haditechnikának az égi szekérhez?

Kabala, nem kabbala!
(Forrás: Wikimedia commons)

Mi az a kabbala?

A zsidó misztika ma használatos átfogó neve kabbala (קַבָּלָה). Ezt a szót gyakran “hagyomány”-nak szokták fordítani, igazából viszont a kibél (קִבֵּל), “kapni” igéből képzett főnév. Így a „kapott dolog” vagy akár „kapás” talán helyesebb lenne, ha nem foglalták volna le azt magyarul maguknak a horgászok! (A modern izraeli héberben a nyugtát, számlát is így hívják.)

A szó mai héber ejtése kábálá, de magyar szövegkörnyezetben igen ritkán lehet így hallani, esetleg zsidó vallási kontextusban. Írásban a b betű megkettőzésének számos oka lehet, de arra mindenképp jó, hogy így nem keverjük össze a “kabalá”-val.

Maga az elnevezés is utal arra, hogy a misztikus tudás eredetileg zárt körben és kizárólag szóban terjedt: a tanítvány megkapta a mesterétől, majd továbbadta saját tanítványának, és így tovább. Már i. sz. 220-ból találunk írott utasítást erről, egészen konkrétan a Misnában. De mielőtt ezt a szövegrészt idéznénk, meg kell magyaráznunk, egyáltalán mi fán terem a Misna; már csak azért is, mert ebből kiderül, hogyan épül fel a zsidó vallás, és hol van ebben az általában száraz törvényfelsorolásnak képzelt rendszerben a miszticizmus helye.

Hogyan fórumoztak az ókorban?

A Misna a Szóbeli Tan első írott összefoglalása. A zsidó hagyomány szerint Mózes amikor a Szináj hegyén megkapta a Tórát, egyúttal szóbeli magyarázatokat is kapott arról, hogyan kell értelmezni. Például a Tórában az olvasható: “Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat; de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van.” (2Móz 20: 8-10, Dr. Bernstein Béla fordítása) De mit jelent itt a munka? Ha kigyomláljuk a hobbikertünket, az például munkának számít, vagy valami másnak – ma úgy mondanánk, aktív pihenésnek?

Mindezeket nagyon sokáig nem tartották fontosnak leírni, hiszen mindenki felnőve elsajátította a szokásokat. Az időszámításunk szerinti második század végén döntöttek úgy a zsidó vezetők, hogy mégis jobb lenne, ha írásban is hozzáférhetőek lennének ezek az ismeretek, mert a római elnyomás miatt fennállt a veszélye, hogy feledésbe merülnek. I. sz. 220-ban született meg a Misna szövege, hat kötetben, melyeknek Jehuda háNászi volt a főszerkesztője.

Ez így sokáig elegendőnek is bizonyult, de az idő múlásával a Misna szövegrészei is egyre homályosabbá váltak, azok az előfeltevések pedig, amelyeket a szerzők adottnak vettek, az utódok számára kevésbé voltak egyértelműek. Vajon pontosan mit akartak a bölcsek mondani? Így született meg előbb a jeruzsálemi, majd – tőle többé-kevésbé függetlenül – a babiloni Talmud, amelyek tulajdonképpen hatalmas terjedelmű Misna-kommentárok. Tartalmazzák magát a Misnát (ez mindkettőben ugyanaz), illetve a Gemárát, ami a Misna magyarázata (ez más és más).

Babiloni Talmud. Ne dőljünk be a rövid összefoglalóknak
(Forrás: Wikimedia commons)

Ezeket a szövegeket nem úgy kell elképzelni, mint valamilyen bibliai kinyilatkoztatást! A Talmud bölcsei vitatkoztak, aztán leírták, hogy min vitatkoztak és mire jutottak. Kicsit hasonló a dolog, mintha egy mai internetes fórumról lenne szó, vagy sok hozzászólással rendelkező blogról. Az egyik rabbi ezt mondja, a másik azt, a harmadik valami egészen meredeket, a negyedik megpróbálja összehangolni az elsőnek és a másodiknak az álláspontját... és így tovább.

Miről diskuráltak a bölcsek?

Tulajdonképpen bármiről, a kártérítési perektől kezdve addig, hogy milyen gyakran kell a Szentélyben szolgálatot teljesítőknek hajat vágniuk. Íme egy magyar nyelvű rész a felügyelet nélkül hagyott húsról; a tényleges talmudi szöveg vastag betűkkel van szedve, nagybetűkkel a Misnából idézett részeket írják, a kiegészítések pedig azt a célt szolgálják, hogy kezdőknek is érthető legyen a fordítás. (Teljes magyar Talmud-fordítás nem létezik.)

Hamarosan megszülettek a Talmud kommentárjai is: már az első nyomtatott – tehát nem kézzel másolt – Talmud-kiadások tartalmaztak a lap szélén kommentárokat, és ez a mai napig így van. Itt meg lehet nézni, egy mai kiadásban egy oldal pontosan milyen részekből áll, és a részekre rákattintva olvashatunk is róluk angolul. A kommentárok kommentárjainak kommentárjai – és így tovább – pedig a mai napig keletkeznek.

Na de mi van a miszticizmussal?!

Már a Misnában említésre kerül, hogyan kell az ezoterikusabb ismereteket átadni. A fentebbiekből láthatjuk, hogy ezek szerint rögtön a Szóbeli Tan lejegyzésének kezdetén rögzítették ezt! Mit ír tehát a Misna? A következőt:

„A tiltott nemi kapcsolatokról nem tanítunk hármasával [tehát legfeljebb két embert tanítunk egyszerre] és a teremtés menetéről nem [tanítunk] kettesével, és a szekérről egyesével [tehát egy mester egy tanítványt], kivéve akkor, ha az valóban bölcs, és megérti magától is.” (Chágigá 2:1, a szerző fordítása és betoldásai)

A nemi kapcsolatoknál a Talmud magyarázata szerint az érzékeny téma miatt volt ez a megszorítás (Chágigá 11b). A teremtés menetét el tudjuk képzelni, mint misztikus ismeretet, de mi az a szekér? Ez a merkává, a Jechezkél (Ezékiel) próféta könyvének legelején található égi szekér, amelynek leírása valóban annyira rejtélyes, hogy több mai nyugati szerző valamilyen fajta űrjárművet vél benne látni; sőt a mai Izraelben harckocsit neveztek el róla.

Merkava harckocsi
(Forrás: Wikimedia commons / Michael Mass)

Mit mond a Talmud erről a Misna-részről? Cikksorozatunk következő részéből kiderül, hogy meglepően sok mindent. Nem célunk az összes részletre kitérni, de azért fény derül arra, pontosan ki tanulmányozhatja a misztikus tanokat, és hogy milyen hatással lehetnek az óvatlan próbálkozóra!

Források

IMIT Biblia

Mechon Mamré online Misna

Morfix héber-angol szótár

Soncino Babylonian Talmud (nem feltétlenül a legjobb angol fordítás, de ez van fenn a neten)

Talmud Image Map

Talmud-részletek magyarul: Zsidó Tudományok Szabadegyeteme

Wikipédia

A héber szavak átírásában szerzőnk a saját kiejtését követi, illetve ahol nem, ott elmagyarázza.