Kabasólyom
(Forrás: Wikimedia Commons / Lilly M / GNU-FDL 1.2)

Sokszor óvtunk már attól, hogy pusztán szavak hasonlósága és valamiféle erőltetett asszociációk alapján rögtön szavak közötti nyelvtörténeti összefüggésekre gyanakodjunk. Erre kell figyelmeztetnünk Csan. A. nevű olvasónkat is, aki a következőket írja:

Feleségemmel gyermekvállalás előtt állunk és az igen ritka nevek közül a Kaba férfi név tetszett meg, az adható nevek listájáról. Eredete a kabasólyomra utal. Pár madaras kép megnézése után gondolkodtam el, hogy az állat neve a kabát szóból eredhet-e, ugyanis igen díszes kabátja van.

Mindenekelőtt arra figyelmeztetnénk, hogy számos madárnál (de halnál is) megfigyelhető, hogy a hasi oldala világosabb, mint a háti oldala, és így kelthetnek olyan benyomást, mintha valamiféle ruhát viselnének. Ez azonban számos madárfajnál megfigyelhető, így nem jellemző, hogy ez lenne a névadás motivációja – azért előfordul, l. dolmányos varjú. A dolmányos varjú esetében azonban az is megfigyelhető, hogy a dolmányos jelző meglehetősen áttetsző: jól felismerhető benne a dolmány főnév, és a gyakori -(O)s képzővel szerepel benne. Ezzel szemben ha a kaba a kabátból lenne, akkor nem látnánk képzőt, sőt azt látnánk, hogy a szó végi t elveszett, az á pedig lerövidült. Ilyesmi nem igazán fordulhat elő, az ellenkezőjére sokkal inkább tippelhetnénk: hogy a kaba szóhoz kapcsolódott a -t képző, és a ruhadarab kapta a nevét a madárról. Persze ez is inkább csak akkor jöhetne szóba, ha lenne olyan -t képző, amelynek megjelenése itt elképzelhető lenne.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A valóság ezzel szemben az, hogy mind a kaba, mind a kabát szláv eredetű jövevényszó, de semmi közük egymáshoz. A kaba megfelelői a legtöbb szláv nyelvben ma kobec alakban van meg, és különböző ragadozómadarakat (karvalyt, sólymot, vércsét, ölyvet) jelöl. A szerb-horvátban koba alakban is megvan, de ez kései képzésnek látszik, és első szótagja is hosszú, így valószínűleg nem ez a magyar szó forrása. Mivel azonban a kobec és a koba alakok közötti különbség csupán annyi, hogy az előbbi elsősorban hím-, az utóbbi nőnemű példányra utal (bár elvben mindkettő használható általános elnevezésként is), bármikor bármelyik szláv nyelvben (nyelvjárásban) lehetett olyan koba, melyet a magyar átvett.A szlovákban egyébként van kaba ’héja’, de ez a magyar szó átvétele. A szó egyébként indoeurópai, az angol hawk ’sólyom’, latin capys, capus ’ragadozó madár’ szavakéval azonos eredetű, és talán az indoeurópai *keh₂p- ’elkap, megragad’ tőből alakult.

A kabát a nyugati szlávból, valószínűleg a szlovákból került a magyarba: ott  ’felöltő, zakó, kiskabát’ a jelentése.  A lengyelből került a keleti szláv nyelvekbe. A görögben is megvan καβάδης ‎[kabadész] került (újgörög καβάδι ‎[kavádi]), és (a délszláv nyelvekbe később került a görögből, ott a [b] helyén már [v]-t találunk). A szó eredetileg a perzsából indult útjára (kb. [kavá], ’köpenyféleség’), de az már bizonytalan, hogy a görögbe és a szlávba mely nyelvek közvetítésével került.