-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A neandervölgyi ember sötét színű, keselyűktől, csókáktól, sasoktól és egyéb madaraktól származó tollakkal ékesíthette magát – derítették ki a Gibraltári Múzeum kutatói, akik tanulmányukat a PLoS ONE legújabb számában tették közzé.
A tudósok 1699 régészeti helyszínt vizsgáltak Európában és Ázsiában, a neandervölgyi ember és a madarak együttélésének nyomai után kutatva – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A helyszíneken világos összefüggést találtak a neandervölgyi ember megtelepedése, valamint ragadozó madarak és varjúfélék (Corvidae) maradványai között. A tudósok ezután 604 olyan madárcsontot vizsgáltak, amelyeket a Homo neanderthalensis által lakott három gibraltári barlangban tártak fel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Rengeteg csonton találtak a neandervölgyi ember kőpengéitől származó vágásnyomokat, ezeknek több mint a fele (337) szárnycsont volt, ami a kutatók szerint nem lehet véletlen. A szárnyakon ugyanis kevés az izom összehasonlítva a madarak más testrészeivel, így táplálkozási szempontból semmi értékük nincs. Ebből az következik, hogy a neandervölgyi ember a tollak miatt vesződött a szárnyakkal.
A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a neandervölgyi embertől nem volt idegen a jelképek, a testdíszítés alkalmazása, ezt korábban kizárólag a modern ember sajátjának vélték a tudósok. A kutatás a neandervölgyi népesség körében uralkodó „divattrendekre” is fényt derít, hiszen a csontleletek között túlreprezentáltak a sötét tollazatú madarak fosszíliái.