A résztvevők megismerkedhetnek a szlovákiai magyar modell mellett a kisebbségi német és szlovén napi sajtó helyzetével Olaszországban, illetve a svéd napilapok támogatási modelljével Finnországban. A közgyűléshez kapcsolódóan egy nemzetközi konferenciát is rendeznek, amelyen neves szlovákiai magyar közéleti személyiségek, köztük Petőcz Kálmán, Huncík Péter író, Bara Zoltán, vagy Tokár Géza politológus tartanak előadást a szlovákiai magyar kisebbségi létről.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A MIDAS-közgyűlés részeként minden évben két jeles díjat is kiosztanak. Az egyik a Habsburg Ottóról elnevezett újságírói díj, amelyet olyan, többségi lapoknál dolgozó szerzőknek ítélnek oda, akik a többségi lakosság figyelmét a kisebbségek problémáira irányítják. Idén ezt a brit The Guardian napilap szerzője, Constanze Letsch kapja publikációiért. A díjat Habsburg Károly, Habsburg Ottó legidősebb fia adja át. A szervezet által kiosztott másik elismerés a MIDAS-díj, amelyet olyan kisebbségi napilapokban publikáló szerzőknek adnak, akik tevékenységükkel kiemelkedő módon járulnak hozzá a kisebbségek védelméhez és a kulturális sokszínűség fenntartásához. Ezt a szlovákiai magyar Új Szó újságírója, Vrabec Mária kapja, Malina Hedvig, a 2006-ban Nyitrán megvert magyar lány ügyében írott cikkeiért.

„Ha egy napilap kisebbségi nyelven íródik, az nem jelenti azt, hogy kevésbé színvonalas lenne. A kisebbségi napilapok számára a többségi nyelven kiadott újságok éppúgy konkurenciát képeznek, és a szerkesztői igényességen múlik, hogy az adott lap mennyire tudja felvenni a versenyt a többi sajtótermékkel. A kisebbségi napilapoknak viszont nemcsak az az előnyük van meg, hogy az olvasókat anyanyelvükön szólítják meg, hanem az is, hogy az adott közösség mindennapjairól szólnak" – mondta el Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője az MTI-nek.

A MIDAS 11 évvel ezelőtt jött létre, jelenleg közel 30 napilapot tömörít Európa-szerte. A dél-tiroli székhelyű szervezet az anyanyelven való tájékozódás lehetőségének fontosságára igyekszik felhívni a többség, illetve az uniós szervek figyelmét, hiszen Európában több mint 50 millió olyan ember él, aki valamely nyelvi vagy nemzeti kisebbséghez tartozik, s az itt megjelenő kisebbségi újságok több mint 6 millió olvasóval rendelkeznek.