-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!

Hiába, na, kis szerkesztőség vagyunk, nem tudunk egyszerre mindenre figyelni, így a 444 előbb szúrta ki, hogy a Collins-szótár szerkesztői kiválogatták a 2015-ös év szavait. A 444 azt is megjegyzi, hogy „Az év magyar szavait december közepén szokták kihirdetni”, de megfeledkezik arról, hogy bizony többen is vannak, akik az év magyar szavát kiválasztani hivatottnak érzik magukat. Mostanában például a Tinta Kiadó kért meg minket, hogy tegyük közzé felhívásukat:
Az elmúlt hat évben mindig szerepelt a listán a szegénység, a hazugság, a remény, a válság, a kilátástalanság, a munkanélküliség és a korrupció. A 2009-es évet azonban a H1N1 és az influenza jellemezte leginkább, 2010-ben a vörösiszap és az árvíz, 2011-ben a végtörlesztés és a devizahitel, 2012-ben az okostelefon és a QR-kód, 2013-ban pedig a szelfi és a táblagép lett a legtalálóbb szó.
Kiss Gábor, a TINTA könyvkiadó vezetője szerint az elmúlt hat évben megjelenő lista szavai a nagy történelemkönyveknél is pontosabb korrajzot festenek egy-egy évről, hiszen a szó a mindennapi élet tükre. Tavaly szép számmal javasolták a szavazók a rezsicsökketést és az internetadót. Érdekes, hogy 2012-ben Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása miatt a plágium szó volt népszerű javaslat, míg 2011-ben a West Balkánt javasolták sokan a szórakozóhelyen történt tragédia okán. 2010-ben szerepelt az ötvenes listán a fülkeforradalom szó is, a vuvuzela pedig a dél-afrikai focivébét idézte. A 2009-es szavak között ott volt a DVSC, amely a Debrecen focicsapatának a Bajnokok Ligája csoportkörébe való bejutására utalt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Korábbi felmérésünkben arról kérdeztük olvasóinkat, hogy mit gondolnak, ki lenne hivatott megválasztani az év magyar szavát. Egyelőre mindössze ötven szavazat érkezett, ami azt is mutatja, hogy az év magyar szava nem sok izgalmat vált ki még olvasóink körében sem. A listán magasan, húsz szavazattal a csakis a nyest! opció vezet – ezt azonban tudjuk be a hazai pálya előnyének.
A többi válaszlehetőség közül 8 szavazattal az Anyanyelvápolók Szövetsége vezet, 5 szavazattal követi az MTA Nyelvtudományi Intézete, harmadik helyen pedig 4 szavazattal az a Fidesz a KDNP útmutatásai alapján opció áll. A dobogóról 3 szavazatával éppen hogy lemarad a csakis a Fidesz! lehetőség, a Tinta Könyvkiadó pedig csak ezt követi 2 szavazattal, holtversenyben a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a miniszterelnök személyesen, illetve az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya válasszal együtt. Mindössze egy-egy olvasónk támogatná, hogy az év szavát a köztársasági elnök válassza ki személyesen, illetve hogy a miniszterelnöki hivatal döntsön nemzeti konzultáció alapján.
A középkorú és idősebb korosztály gyomra a nyelvvizsga szó hallatán azonnal görcsbe ugrik. A több vagy kevesebb valóságalappal rendelkező városi legendák mellett sokunk személyes élménye, amikor a nyelvvizsga interjún hideg verejtékben ülve figyelünk minden kiejtett szóra, nehogy újra elkövessük azt a nyelvtani hibát, ami miatt másodszorra kellett megjelennünk. A sikeres nyelvvizsga presztízst jelentett, ki lehetett vele váltani az érettségit, plusz pontokat és fizetéskiegészítést hozott.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet?
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?