A felfedezésről az Annales du Service Das Antiquities de l’Egypte című folyóiratban számoltak be a kutatók.

A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül. A piramis négy szűk járatának rendeltetése azóta foglalkoztatja az egyiptológusokat, amióta 1872-ben felfedezték a járatokat. A két felső a „Király sírkamrájától” a külvilág felé vezet, s egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a „Királyné sírkamrájából” indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először, amikor Rudolf Gantenbrink német mérnök által konstruált kisméretű robotot bejutatták – olvasható a Discovery News hírei között.

A robot 65 méter megtétele után egy rejtélyes, két rézszeggel ellátott mészkőtáblába ütközött.  Kilenc évvel később Záhi Havvász, az egyiptomi „főrégész” vezetésével élő adásban juttattak át egy kamerát az „ajtón”, ám a robot mögötte egy újabb ajtóba ütközött. Egy nappal később robotot küldtek az északi aknába is, ám 65 méter után a szerkezet ezúttal is falakba, pontosabban „ajtóba” ütközött.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Az egész életemet tettem fel a gízai nagy piramis rejtélyének megoldására” - nyilatkozta Záhi Havvász a Dzsedi-projekt indítása kapcsán. A nemzetközi kutatás annak a  varázslónak a  nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben.

A pályázat győztese a Leedsi Egyetem szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan „bogárral”, amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát.

A kutatást a déli aknában kezdték, amelyet a „Gabtenbrink-ajtó” zár el. Míg a korábbi vizsgálatok során a kamera csak az előtte lévő dolgokat „látta”, a mostani elég apró volt ahhoz, hogy a „mészkőajtón” lévő parányi lyukon „bekukucskáljon”, s észlelje a 4500 éves feliratokat.

Jobban szemügyre vették a két rézszeget is, amelyekről kiderült, hogy visszahajlanak, ám az így képződött „hurok” túl kicsi ahhoz, hogy mechanikai célokat szolgálhatna. Így a korábbi nézetekkel szemben nem „fogantyúkról”, inkább díszítésekről lehet szó.

„Az ajtó hátlapját oly gondosan lecsiszolták, hogy nyilvánvalóan fontos szerepet játszhatott. Egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy durván megmunkált kőlap, amely a törmelék bejutását az aknába volt hivatott megakadályozni” - hangsúlyozta Shaun Whitehead projektmenedzser.

A kutatók reményei szerint a Dzsedi-robot a következő hónapokban további titkokat tár fel. A vizsgálatok 2011 végéig tartanak, a részletes beszámolót 2012 elején teszik közzé.