Az internet széles körben való elterjedésével jelenhetett meg az a réteg, amely az információs társadalom, a mai netgeneráció alapját képezi. Ezt Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta azonos című könyvében „Y generációnak” is nevezi. Az információ globálissá válásával mára eljutottunk oda, hogy az interneten szinte minden megszerezhető. Nem csak információkeresésre és letöltésre, hanem vásárlásra, csetelésre, párkeresésre, olvasásra, tanulásra stb. is alkalmas. A következőkben megvizsgáljuk, milyen új online tanulási módszerek alakultak ki az utóbbi időben.

Lifelong learning, e-learning, m-learning

A lifelong learning (LLL), vagyis az élethosszig tartó tanulás ma már mindenki számára kötelező. Ez nem csak a nyelvekre vagy a munkánkra értendő, hanem életünk bármely területére. Középpontjában már nem a tananyag, hanem a tanuló maga áll – mondja Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, az MTA doktora. És mivel a tanulási környezet az utóbbi időben nagy mértékben megváltozott, az egyénnek fel kellett vennie a tempót a 21. század vívmányaival. Az osztályterem zárt világával szemben az internet nyílt tér, ahol bárki megtalálja a neki megfelelő időtöltést.

Az e-learning, vagyis az internet alapú tanulás előnye a könnyű elérhetőség, rugalmasság, egyéni tempó. Az internetes technológiák fejlődésével újabb és újabb e-learning-technikák és eszközök jelennek meg, amelyek az oktatásban egyre intenzívebben jelen vannak. A legtöbb felsőoktatási intézménynek például már van saját e-learning szoftvere, „keretrendszere” (pl.: moodle), amely az internetes tanulást hivatott elősegíteni, és úgynevezett virtuális tanulási környezetnek tekinthető (VLE − Virtual Learning Environments).

Egyre elterjedtebb az úgynevezett moblie learning (m-learning), vagyis mobil tanulás. „Ennek a mobiltelefon alapú tanulásnak nagy előnye a számítógépes tanulással szemben, hogy bárhol, bármikor, bármeddig (akár a metrón, 2 megálló között) használható” – mondja Máthé Elek angoltanár, a téma hozzáértője. Mivel a legújabb okostelefonok már majdnem (sőt!) számítógépként funkcionálnak, nem nehéz a továbblépés a számítógép alapú tanulástól a mobiltelefon alapú felé.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Web 2.0, kommunikációs rendszerek, közösségi portálok

Napjainkban az interneten lehet a leggyorsabban és a legolcsóbban nyelvet tanulni. Egyre gyakrabban találunk olyan hirdetéseket, ahol internetes nyelvoktatást kínálnak Skype-on, MSN-en, Facebook-on stb. Ezeket Benedek András összefoglaló néven netmeeting szoftverrendszereknek nevezi, amelynek „tagjai informális csoportokat hoznak létre érdeklődés és érdekazonosság alapján.”

A web 2.0, vagy másképpen webkettő, olyan „internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek” – írja a Wikipédia. Ezek olyan oldalak, amelyeknek tartalmát maguk a felhasználók írják, alkotják, osztják meg. Témánk szempontjából azért fontosak, mert ide tartoznak a közösségi oldalak, valamint a virtuális világok is.

A kommunikációs rendszerek (Skype, MSN) a beszédkészség és a hallás utáni értés fejlesztését segítik elő, így nyelvtanulásra is kiválóan alkalmasak. Az első órák általában ingyenesek vagy csökkentett árúak szoktak lenni, a továbbiakban azonban minden óráért fizetni kell. A házi feladatok teljesen az óraadótól és a tanulótól, illetve a tanuló tempójától függenek.

Sajátos nyelvtanulási lehetőséget kínál még a cset. Bát az utóbbi két kompetencia (beszédkészség és a hallás utáni értés) fejlesztésére nem, a szövegértés és az íráskészség gyakorlására kiváló. Sőt, módunk van az úgynevezett internetes szleng (rövidítések, betűszók, nyelvi rejtvények stb.) megismerésére és megtanulására is.

A különböző közösségi portálok (iwiw, Facebook stb.) is alkalmasak nyelvtanulásra. Ezeken az oldalakon külön csoportok alakultak autodidakta módon, vagy bizonyos nyelviskolák, illetve magánszemélyek hozták létre őket nyelvtanítás, illetve nyelvtanulás céljából. Az ilyen közösségek általában nyílt csoportok, bárki a tagjuk lehet. A tagok bizonyos időközönként házi feladatokat kapnak oktatójuktól, amik nyomon követhetőek az üzenőfalakon. A nyelvórák egyeztetett időpontban történnek, személyesen vagy valamilyen program segítségével.

A közösségi portálokon való nyelvtanulás leginkább az íráskészséget, a szövegértést és a nyelvtani ismereteket fejleszti. Természetesen van lehetőség a beszéd és a hallás utáni értés gyakorlására is, de ahhoz már valamilyen kommunikációs rendszer alkalmazására van szükség.

Az interneten gyerekjáték a nyelvtanulás?

Online tanulás – másképpen

Ha más oldalról közelítjük meg a dolgokat, napjainkban nyelvet tanulni az interneten nem nehéz. Már az is szókincsünket gyarapítja, ha ellátogatunk egy külföldi oldalra, és az ismeretlen szavaknak utánanézünk.

Sok olyan weboldal létezik, amely nyelvtanulás céljából jött létre. Ezeken különféle kompetenciafejlesztő feladatokat találunk, néha megoldással, néha nélküle. Ezek a site-ok általában ingyenesek, azonban semmi visszajelzést nem adnak arról, hogy milyen szintű a nyelvtudásunk. Leggyakrabban nyelvtani teszteket tölthetünk ki, illetve nyelvtani feladatokat oldhatunk meg segítségükkel. A szövegértési és a hallás utáni feladatok sem ritkák, azonban inkább tanári ellenőrzést igényelnek.

Léteznek olyan oldalak is, amik előre meghatározott programtervvel rendelkeznek. Ezek nagyrészt nyelviskolák által működtetett weblapok, amelyek online nyelvtanulás céljából saját programot készíttettek.

A saját program alatt egy virtuális tanterem- és oktatásadminisztrációs szoftvert kell érteni, amely a beszédkészségre és a hallás utáni értés fejlesztésére specializálódott. A program előnye, hogy a tanulónak nem kell tankönyvre és szótárra költeni, otthoni környezetből tanulhat, rugalmas időbeosztással. Pozitívuma, hogy egyéni tanulási környezetet biztosít minden tanuló számára, így a saját tanulási környezet könnyebben kialakítható. A programban – ahogy az interneten bárhol –anonimitásra van lehetőség.

Hogyan működik egy online nyelvoktató szoftver? Tartozik hozzá egy táblafelület, egy ellenőrzőkönyv, egy adminisztrációs felület, feltüntethetőek hirdetmények, valamint külön felületet alakítottak ki a tanári kommunikáció számára.

A program rögzíti az órák tartalmát és a jelenlétet, illetve nyomon követi az egyes tanulók elvégzett feladatait a távokatási rendszer keretein belül. A tábla csetfelületként működik, ahol az új szavak, egyes feladatok linkjei stb. mindenki számára láthatóak és kommentálhatóak.

A rendszer nyelvtani, hallás utáni, kiejtési, illetve szókincsfeladatok, tesztek, vizsgafeladatok és játékok kipróbálására, gyakorlására alkalmas. Különböző újságcikkek, segédletek, online tankönyvek és szótárak is elérhetőek a program által, sőt, egy interaktív fórum használatára is van mód.

Ahogy azt már említettük, az internet számos lehetőséget nyújt a nyelvtanulásra. „Napjainkban egyre szélesebb körben terjed az alapvetően nem nyelvtanítási site-ok nyelvtanulásra való használata” – világít rá Máthé Elek. Ilyen például a Secondlife nevű oldal, amely egy interaktív eszközökkel berendezett virtuális térbe kalauzolja a látogatót. Természetesen az oldal használatához bizonyos szintű számítógépes tudás szükséges. A legtöbb ilyen oldal ingyenes, szórakoztató időtöltést nyújt bárki számára, erősíti a csoportszellemet, és mindezek mellett hatékony. Az ilyen típusú nyelvtanulás hibája viszont, hogy a beszédkészséget nem fejleszti.

Az online nyelvtanulás különböző fajtái között bárki megtalálhatja a neki tetszőt. Akit esetleg nem győzött meg az egyéni tanulási környezet és egyéni tempó, a rugalmasság, a könnyű elérhetőség és még sorolhatnánk, annak még mindig ott van a nyelviskola lehetősége, ahol meghatározott helyszínen és időpontban, ám közvetlen (face to face, f2f) kommunikációt folytathat, és „hagyományos” oktatásban vehet részt.

Forrás:

Benedek András: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás:

https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf

Beszélgetés Máthé Elekkel

Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia – A 21. század tanulási környezete:

http://www.ofi.hu/tudastar/iskola-informatika/nyiri-kristof-virtualis

Tari Annamária: Y generáció. Jaffa Kiadó; 2010

http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0

http://e-katedra.hu/